Mire lenne ahozz szuksége az embernek,hogy végre a semmiből csináljon életet? Ha annyira tudják,hogy az élet egy puszta "véletlen akkor mégis mi az oka h még nem hozták létre laborban?

A semmiből? Teremtő hatalomra.

Az élet kialakulása pedig nem véletlen. Ha évszázmilliókig rendelkezésre áll egy teljes bolygónyi óceán az összes szükséges szerves anyaggal és megfelelő környezettel, onnantól gyakorlatilag inkább egy szükségszerűség, és csak idő kérdése a dolog.

Mire lenne szükség?

- Megfelelő intelligenciájú és elhivatottságú emberekre (“zsenikre”).

- Megfelelő tudásra (feltétel-, működés- és hatásismeret).

- Megfelelő eszközökre (“szerszámokra”).

Semmiből csak semmi lehetséges. Az élet valamiből lett, a véletlen benne az, hogy alakulhatott volna másképp is.

Élet előállítására pedig képes az ember. Csak nem szabad az "életet" összekeverni az "emberrel". Amíg az élet megjelenésétől eljutunk az emberig, az a természetben volt jó pár millió év, az ember e folyamat sok részletét ismeri, de annyira megközelítőleg se, hogy hogy a következő 10-20 generáció alatt gondolhasson ember "alkotására". Hacsak nem az ágyban, de ez ősidők óta ismert módszer, és nagyon nem a semmiből keletkezik.

Pont az előbb olvastam, hogy előrelépés történt az élet keletkezésének kutatásában:

[link]

"puszta "véletlen akkor mégis mi az oka h még nem hozták létre laborban"

Az ilyen kérdések az arányérzék teljes totális hiányáról árulkodnak. Mielőtt rátérnék a válaszra, játsszunk egy gondolati játékot. Tegyük fel, van egy nagyon értés, de nagyob pici gyémántom, mondjuk akkora mint egy borsószem. Ezt a gyémántot én elrejtem, de ha te megtalálod, megtarthatod. Én is nagyon szeretném megtartani, ezért nagyon alaposan próbálom elrejteni. Viszont tegyük fel, hogy te tudod, hogy melyik szobában van. Ez nem hazugság, a szoba nyílt információ, tehát a gyémánt ott van. Vajon mennyi időbe telne megtalálni? Egy óra? Egy nap? A szobán belül van, de mi van, ha belehegesztettem a széklábba? Mennyi időbe telne borsónagyságú darabokra felvágni a széklábat? És ha lefestettem dunai kavicsnak és bedobtam az akváriumba a többi dunai kavics közé? Mennyi időbe telne minden kavicsot átválogatni? Ha igazán jól elrejtettem a gyémántot, akkor akár napokba is beletelhet mire megtalálod. Előbb-utóbb persze megtalálod, hiszen az idő neked dolgozik.

De mi van akkor, ha nem tudod a szobát, csak a házat. Tízemeletes panelház. Mennyiszer több időbe telne megtalálni? És ha nem tudod a házat, csak a várost? És ha nem tudod a várost csak az országot? Nyilvánvaló, hogy ennyi információval egy élet, de még sok-sok életnyi idő sem lenne elég. Még ha matematikailag nem is lehetetlen, de gyakorlatilag az.

De térjünk rá az életre. Az élet keletkezéséhez két dolog kellett, egy nagyon nagy kémcső, de akkora kémcső ám, mint maga a Föld. Valamint idő, több százmillió év. Ráadásul ha az egyiket lecsökkentenéd, akkor a másikból több kellene, azaz fele akkora kémcsőben kétszer annyi idő. (Nagyjából, nem pedig napra pontosan.)

Tehát most gondold végig, hogy a Föld méretéhez képest mennyire kicsi egy valódi kémcső, de még egy medence méretű tartály is. És a százmillió évhez képest mennyire kevés az a száz év, amióta ezzel bárki is foglalkozik.

Szóval ha már a gyémántos elrejtős példánál is elvesztetted a fonalat és képtelen voltál felbecsülni, hogy mennyire irreálisan kicsi az esély, akkor el kell mondjam, nem vagy egyedül, mert az emberi agy képtelen ekkora számokkal dolgozni. De képzeld el, hogy sokkal nagyobb esélyed van megtalálni egy gyémántot, ha csak annyit tudsz hogy valahol Máltán van (de ott aztán tényleg bármelyik kavics alá bedughattam), mint hogy emberi léptékű eszközökkel újra gyártsuk az élet keletkezését.

"a semmiből csináljon életet?"

Most nem azért, de a Biblia szerint még az Isten is a föld porából, vagy sarából gyurmázta Ádámot, Évát meg egy oldalbordából, akoor tőlünk miért kívánsz lehetetlent?