Az alap mértékegységek sem alap mértékegységek?

1. Amikről írsz, azok nem mértékegységek, hanem mennyiségek.

2. Nem nagyon értem, az általad írtak miért indokolnák, hogy a felsoroltak ne lehetnének alapmennyiségek.

Egyébként:

"A tömeg a higgs-bozonok száma."

Egy fizikában jártas ember majd ezt leírja pontosabban, de szerintem nem jól érted.

> A hőmérséklet az atomok mozgása.

Nem teljesen. Ha pl. az atom v sebességgel halad egy irányban, az nem számít bele a hőmérsékletbe (eleve mert a sebesség relatív mennyiség). Inkább mondanám azt, hogy a hőmérséklet egyenesen arányos a kinetikus energia bizonyos összetevőivel.

> A fényerő a fotonok száma.

Megint csak nem teljesen. A fényerő a látható, emberi szemmel érzékelhető tartományba eső elektromágneses sugárzást jellemzi. Az infravörös és az ultraibolya tartományba eső sugárzást is fotonok reprezentálják, de az nem tartozik bele a fényerősség fogalmába.

> A tömeg a higgs-bozonok száma.

Megint csak nem teljesen. Nem csak a Higgs-bozon az, ami a tömegért felelős.

> Az idő, az a sima változás sebessége.

Ez így kicsit fából vaskarika, mert a sebesség az az időegység alatti változást jelenti. Az idő esetén minek a sebességéről beszélünk? Hogy hány másodperc telik el egy másodperc alatt? De igen, az időnek bizonyos fizikai folyamatok adnak értelmet és teszik alkalmassá a mértékének a meghatározását.

> Relatív, mert ahol nem változik semmi, ott nem tudni, hogy áll az idő, vagy hogy megy, csak nincs változás.

Így van. Csakhogy a világ nem ilyen, még elszigetelt rendszerben is vannak változások.

~ ~ ~

De pl. ott a tömeg. Ugye a speciális relativitáselméletből következően E=mc². A c (a fénysebesség) konstans. A c²-tel való szorzás tulajdonképpen nem csinál mást, mint mértékegységet egyeztet. Úgy alakult, hogy a testek energiaminimumát, a nyugalmi energiáját történelmi okokból tömegnek nevezzük. Az, hogy alap mértékegységként kezeljük az SI mértékegységrendszerben az valamennyire önkényes választás.

"A tömeg a higgs-bozonok száma."

Ezt konkrétan olvastad valahol? :o

Nincs olyan hely az egész világon ahol ne történne változás

Még egy lezárt atombunkerben is ha más nem a légnemű anyagok atomjai mozognak

Félreértések és torzítások segítségével bármi bármiből következik.

Érdemes azonban megfigyelni, ha egy állítás ilyen, akkor elég gyorsan elenyészik, és az emberiséget alapul véve rendkívül szűk körben marad. Ha azonban egy állítás alapigazság, akkor jellemzően fennmarad, terjed, és az emberek egy bizonyos (rendkívül nagy) körében ismert és fennmarad. A többi része pedig egyszerűen nem érti, miért jegyezné meg.

Az alap mértékegységeket (meg minden mást) az ember fogalmazta meg, miután kellő értelemmel megfigyelte a természetet (akár benne az embert). Tette ezt azért, hogy egyértelműen beszélgethessen a világ dolgairól a többiekkel. És minthogy ez működött, a világ értelmes része magától értetődőnek tekintette, és a fogalmak e részét alap mértékegységnek veszi azóta is.

2*Sü egy tízéves emléket idéztél fel ezzel a mondatoddal: "A c²-tel való szorzás tulajdonképpen nem csinál mást, mint mértékegységet egyeztet."

Amikor negyedjére is egy kicsivel nagyobb házba költöztem a növekvő család miatt, akkor újra elővettem egyetemi jegyzeteimet, hogy felfrissítsem a tudást, hogy a házam hőigényét ki tudjam számolni, és eldöntsem milyen hőszigetelés kerüljön föl a födémre, vagy a falakra. A termodinamika részével pár nap alatt végeztem is, de utána belelapoztam csak úgy nosztalgiázásból. És csodálkozva vettem észre, hogy olyan egyenleteket írtam a füzetbe, ami így első ránézésre (dimenzionálisan) sem stimmel. Aztán előrelapozva és újra figyelmesen átolvasva a lejegyzetteket derült ki, hogy azért ilyen egyszerű alakúak az egyenletek, mert a levezetést nem SI-ben végeztük. És ha a hosszúság és az idő mértékegysége azonos, akkor az energia és az impulzus dimenziója is tömeg. Szóval az előadó éppen amiatt, hogy a levezetés és az egyenlet elegáns és "szép" legyen, direkt nem egyeztetett c-vel.