Jelenleg hol tart az a korábbi álláspont, hogy őseink egyetlen kisebb, néhány ezer fős (ennyire csökkent?), Afrikából származó csoportjához köthető az emberi faj kialakulása. Hol tart a genetikai kutatások és a régészeti leletek összeillesztése?

"These studies together indicate existence of humans in the Indian subcontinent long before and after the Toba eruption and there is no firm evidences that advocate the humans were likely suffered during the eruption."

Azt hiszem, hogy ez egy jó összefoglalása a cikk azon információinak, ami alapján a Toba kitörés által okozott evolúciós palacknyakhatás hipotézisét megalapozatlannak tekinthetjük.

Ha a kitöréshez sokkal közelebbi területeken a különböző emberi csoportok túlélték a katasztrófát, akkor a távolabbi Afrikában valószínűtlen, hogy a közeli régióknál nagyobb hatást váltott volna ki...

Figyelembe véve a kitörés mennyiségi mutatóit, azért őszintén szólva kicsit különösnek tartom, hogy minden szempontból (?)-"a Toba esetleges hatását egyszerűen jelentéktelennek minősítették."

Persze mi az, hogy "jelentős" és mi az, hogy "jelentéktelen"?

Köszönöm, hogy megosztottátok ezeket a cikkeket.

Azt megértettem, hogy a Toba-palacknyakhatás hipotézis megalapozatlan, ettől kezdve mégis egyre jobban érdekesek számomra ennek a Toba kitörésnek a "jelentéktelen" hatásai az élővilágra.

Az öt eddigi és a jelenlegi hatodik tömeges kihalás eddig is nagyon foglalkoztatott, ez a 74.000 éves történet viszont időbeli közelsége miatt is sok tanulsággal szolgálhat.

2. Conclusion

The extent and impact of YTT eruption on climate have been synthesized and interpreted in regional framework, relying mostly on the data available on the aspects of archaeological, vegetational and vertebrate remains associated with pre- and post-tephra successions of various river basins of India. The main conclusions drawn are as follows;

1.

The YTT eruption had a localized affect on climate and ecosystem in Southeast Asia. Its impacts on hominids, vegetations and animal communities were minimal and did not entirely destroy the living populations. Broadly, warm and arid to semi-arid climatic conditions prevailed alternately for most of the time throughout the Late Quaternary to Holocene period that was congenial for living populations including vegetation.

2.

The hominids were present in the Indian subcontinent and migrated from native places to present destinations long before the YTT eruption after facing climatic fluctuations persistently, thus, their population would have dwindled and expand alternately. It reflects that humans evolved the techniques to survive and confront varied climatic odds long before the YTT eruption, thus, we state that the human populations did not explicitly disappeared particularly from the Indian subcontinent as a result of the aforementioned eruption, however, might have suffered marginally. The reasons behind their suffering may likely be scarcity in food, water and non-adaptability to protect themselves during the regional climate swings.

3.

The first record of rhizospheres, preserved in the pre-tephra Quaternary succession of entire Purna alluvial basin, Central India indicates the existence of vegetation long before the YTT eruption and continuity of the same after the said eruption, thus, suggest, minimal impact of the eruption on the vegetation. It is also concluded that the mixed C3-C4 vegetation existed long before and during the YTT eruption, nevertheless, various alternations in the same have been reported during 75 ka. However, we express that these alternations did not correlate directly with the impact of YTT eruption.

4.

A collective study of widely distributed skeletal remains of large vertebrates in both YTT and non YTT-bearing river basins of India indicates the existence of diversified nature of animal community contemporaneous with humans and vegetation during the Late Quaternary to Holocene period in the Indian subcontinent. Because, majority of the animal population was herbivores in nature, and hence, their mortality could have been caused by overhunting by both humans and carnivore’s animal community.

5.

It is also concluded that there is no direct link between the human bottleneck and their migration, deforestation and animal mortality with the YTT induced climatic hostility.

Mindezek a tények kristálytisztán érthetőek.

Mindezek fényében az élővilág és az emberi csoportok fantasztikus alkalmazkodó képességét csodálhatjuk meg és tanulmányozhatjuk ebből a szempontból is.

Ebből a szempontból azt is érdekesnek tartom, hogy a jelenlegi multikrízis tekintetében milyen tanulságokat vonhatunk le a sztoriból.

Persze az sem egy egyszerű feladat.