Hogy működik a repülő szárnya?

A lefelé görbülő tetővonal esetében is ugyanaz a helyzet. A görbe felületnél a levegő áramlása felgyorsul és csökken a légnyomás. Nem szívesen hivatkozom tekintélyelvre az igazi, mindenki által érthető magyarázat helyett, de ezt a nyomáscsökkenést a Bernoulli-törvény írja le. Tehát lefelé ható kisebb nyomás a tetőn és 1 atmoszféra felfelé mutató nyomás az autó alján. Az eredmény: emelőerő felfele.

Ha az autó alja teljesen sima lenne és a földön feküdne, vagyis nem lenne alatta levegő, akkor nem lenne felfelé ható erőkomponens.

"krwkco csak azzal nem számol, hogy a mechanikai feszültség a szilárd tárgyakban is terjed,"

Persze, hogy nem számolok vele, ha ebben az esetben nincs. Milyen mechanikai feszültség "terjedne" a földön fekvő tárgyban? Ami végül felfelé ható erőt eredményezne?

"így természetesen könnyedén felléphet szívóhatás a földön fekvő tárgyakban is."

A hétköznapi nyelvben azt szokták mondani, hogy az alacsony nyomású levegő vagy éppenséggel a vákuum "szívja" a tárgyakat. Vagy, hogy a szél "belekap" valamibe. De ezek csak szóvirágok. Ilyenkor mindig jelen van egy magasabb nyomású levegő, amitől a mozgás irányaba ható erő származik.

Gondoljuk át, hogy miből áll egy gáz. Nagy sebességgel száguldozó molekulákból. Ezek nekiütköznek a felületnek és visszapattannak róla. Hogyan lenne ebből szívóerő?

"Ami fölfelé ható eredő erőt eredményez....És ez lefelé ható eredő erőt jelent?"

Igen.

Én a laikusok nyugalmával szólok a dologhoz:

szerintem egy egyszerű, téglalap profilú szárnyal is lehet "jól" repülni, ha megfelelő szögben áll:

[link]

?

Természetesen kell a szárny alsórésze ott keletkezik nagyobb nyomás felsőhőz képest, ami felfelé emeli a szárnyat.

Egyébbként az áramló levegő nyomása azért csökken, mert az álló levegőnél a Brown mozgás miatt minden irányban egyenletes nyomást produkáló részecskék, egyirányu mozgás esetén nem tudnak minden irányban ütközni, nyomást produkálni. Tehát ezt a Brown mozgást zavarja meg az áramlás.

#19 (05:49 - marha nagyot akartál mondani, de sajna nem sikerült! Miért?

Nézz utána a "Brown mozgás" fogalmának! A Brown mozgás a folyadékba (tágabb értelmezésben gázba is) helyezett makroszkopikus testek kismértékű és szabálytalan jellegű mozgása, melyet a körülötte levő közeg hőmozgása okoz. A jelenség névadója ezt még nem tudhatta, ezért valamilyen életjelenséget feltételezett, mikor leírta a megfigyelését. Ő optikai mikroszkóppal folyadékban figyelte meg a pollenszemcsék ilyen jellegű mozgását.

A gázmolekulák (vagy atomok) hőmozgása egészen más kaliberű jelenség mint a Brown mozgás, ráadásul a szubszonikus áramlás ebbe nemigen "zavar" bele, hisz az ilyen mozgás átlagos sebessége 500 m/s körül van!