Miért hideg a szél? (Elvégre ugyanazon a hőmérsékleten van, mint a minket körülvevő levegő, de ha fúj minket a szél, az valahogy mégis hidegebb. )

A hőérzetben nem csak a levegő hőmérséklete számít. A tested körül egy részről mindig van egy melegebb zóna, más részről mindig van egy kevés páratartalom. Ugyanaz a hideg levegő, ha mozog, két dolgot tesz:

1 elmozdítja a meleg zónát, tehát lehet újra felfűteni,

2 elviszi a párát, tehát lehet újra párologtatni (hőelvonás)

A szél emiatt érződik hidegebbnek, de nem csak hidegebbnek érződik, hanem élettanilag is (a megfagyás sebességét tekintve) egyenértékű egy ténylegesen hidegebb, de álló levegővel.

Az ember a hőmérsékletet úgy érzékeli, hogy a teste mennyire képes párologni. Ugyanis minden ember egy hőkazán, párolognia kell.

A párolgás mértéke viszont a hőmérséklet és egyéb tényezőkön kívül függ a párolgó felszin felett levő gőz telitettségétől. Abban az esetben, ha fúj a szél, áramló gázokban megcsökken a nyomás (Bernoulli tétele) Így csökken a telítettség, ezért nagyobb mértékben párolog az ember. Vagyis időegység alatt több hőt ad le, mint szélcsend esetén.

Ugyanez történik, ha a kanál levest megfújjuk, ez esetben a hőkazán szerepét a leves tölti be. A leves nagyobb mértékben párolog, több hőt ad le időegység alatt, mint natur állapotban, tehát hamarabb meghűl.