Gondolkodtatok már azon, hogy a körülöttünk lévő világ színei esetleg nem is olyanok, mint amilyennek mi emberek látjuk őket?

Igazából nincsenek is olyanok, hogy "színek" csupán az agyunk a beérkező adott fény frekvenciáját és hullámhosszát így jeleníti meg.

Az állatok meg máshogy látnak, mivel más hullámhosszokat érzékelnek.

Tehát ez is olyan filozófia, amivel igazából sosem jutsz előrébb. Olyan témáról akarsz meggyőződni, ami csak egy emberi leképezés.

Értelmetlen a kérdés :)

Nincs abszolút értelemben vett "szín". Fény, elektromágneses hullám, hullámhossz, ilyen dolgok vannak, ha "hűen akarod visszaadni". A valamilyen hullámhosszú fény eljut a szemedhez, azon keresztül az agyadig. Az agyad értelmezi, és akkor lesz színérzet.

Van rengetegféle hullámhossz... nem olyan, mint a szivárvány, hogy 7 szép eltérő színű csíkokat rajzolsz bele.. és ha túl kicsi, vagy túl nagy, akkor a szemed nem érzékeli már (infravörös, ultraibolya).

A szag szintén az, amit érzel.

Nem lehet elválasztani az érzékeléstől.

Nem olyan, mint pl.

Ezen én is gondolkodtam a mulkor. Van pl a türkizkék/türkizzöld szín. Nekem meg anyámnak az zöld, a család többi részének meg kék.

Vagy egy haverommal nem tudunk megegyezni héhány színről, hogy narancssárga-e, vagy piros.

Egyébként egyikünk sem színvak a tesztek szerint.

Tehát szerintem még az egyes emberek színfelfogása is nagy külömbség van, nem hogy még más fajok között... Én még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az ég színe az egyik embernek kék, a másiknak pedig az, amit az egyik ember pirosnak nevez. Ellenőrizhetetlen, szubjektív érzékelés ez.

A fekete nem szín, hanem a fény hiánya. A fehér "színűnek" pedig akkor látunk valamit, ha az visszaveri (vagy kibocsátja) a piros, a zöld, és a kék színt.

A test színe nem egy fizikai tulajdonság (pl hullámhossz, amplitudó), hanem egy érzés egy észlelet, ami az agyban születik. (pont úgy, mint az éhség, harag...). Ez teljesen szubjektív. Ezért minden ember egy kicsit másképp látja a színeket. Van aki finomabb árnyalatokat is meg tud egymástól különböztetni, és van aki nem. Ha az emberek látását mondjuk a méhek látásával hasonlítjuk össze, akkor ott már nagyok a különbségek. Hiszen mások a fényérzékelő receptorok, és ezem más hullámhosszon adnak elektromos jelet az agynak.

Egyszerű kísérlet:

Fogsz egy spektrométert, ami beméri egy egy adott visszavert fény spektrumát, majd a mért spektrum alapján azonos spektrumú fényt állítasz elő és megnézed, hogy az milyen színű. Nyilván ami zöld, annál nem fogsz olyan spektrumot mérni, ami pirosra utal. Ezt már számtalanszor megtették, mióta létezik spektrométer. A csillagászatban is ezt használják dolgok színének, távolságának megállapítására.

A válasz írója 87%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 07:38

Nálatok ez lehet a gond (vagy áldás?):

Tetrakromázia

Míg a legtöbb ember trikromát, azaz háromféle színészlelő receptora van, addig sok állatnak négyféle. Közéjük tartozik néhány pókfaj, a legtöbb erszényes, madár, hüllő, és a halak sok faja. Más fajok azonban csak két alapszínt látnak, vagy egyáltalán nem látnak színeket; ezeket dikromátoknak, illetve monokromátoknak hívják.

Különbséget kell tenni a retinális tetrakromázia és a funkcionális tetrakromázia között. Az előbbiben négyféle színészlelő receptor van a retinában, az utóbbiban pedig az illető egyed e négyféle receptor segítségével képes jobban megkülönböztetni a színeket.

A nők fele, de a férfiak kis százaléka retinális tetrakromát. Ez fokozottan érvényesül, ha az adott egyén kétféle változatot örökölt az egyik csapfajta (közepes vagy nagy hullámhosszra érzékeny) génjéből. Ez a gén az X kromoszómán helyezkedik el, ami különbséget okoz a nemek arányában. Közülük egyesek jobban meg tudják különböztetni a színeket, ezért funkcionális tetrakromátok.

[link]