Már megint nem csak a genetika határozza meg az öröklődést?

"Visszatérésnek azért nevezem mert "a hatás öröklődik/nem öröklődik" közt váltott vissza a "hatás öröklődik"-re. Nyilván persze a hatás öröklődésének elve nem ugyanaz mint régen gondolták. "

Azért nem ilyen egyszerű, hogy ezt így meg lehessen fogalmazni... Nem, a régi elképzelés az, hogy a hatás öröklődik. A mai az, hogy a hatás NEM öröklődik, csak kihatással lehet az öröklődő faktorokra. Itt nem az elv más, hanem a definíció is. Egyedül abban ért egyet mindenki a történelem során, hogy ha eg utód nélküli egedet megölsz, akkor az nem örökít tovább semmit. (Ez megnyugtatóan egyező pont.)

Továbbá a brit tudósok nem fognak ilyennel előállni, egyszerűen azért, mert a szovjetek egyszer már megpróbálták (igen komolyan, elvégre az ideológia ilyen volt, nincs semmi sem determinálva, bárkiből bármi lehet, ergó a szerzett tulajdonságok öröklése fontos lett volna bizonyítéknak), de nekik sem jött össze. Pedig hát azért ők tényleg megpróbálták... még híres kísérletük is volt, amivel látszólag igazolták a szerzett tulajdonságok öröklését. (Aztán kiderült, hogy humbug.)

"Akkor az epigenetikai változások max 2 generációig vannak jelen? "

Nem, nem ezt mondtam, azt mondtam, egyszeri hatás két generációban érezteti a hatását. Ez csak a metilációs mintázat, az zigóta állapotban átmegy egy "nullás" fázison, aztán újra felépül, kissé zavaros, milyen templát alapján, nem egészen ismert. Ezen kívül millió és egy epigenetikai faktor van, mint az epigenetikai kód a kromatinszerkezetben, ami ugyanolyan öröklődő faktor, mint a gének (csak egyelőre sok kérdésünk van, hogy pontosan mi és hogyan hatérozza meg, milyen a szabályozása, mennyiben befolyásol - valószínűleg nem ez fog választ adni minden kérdésünkre -, mennyire random, és mennyire meghatározott). Ez, de akár még korlátozott értelemben a metilációs mintázat is, öröklődik. Csak ugyebár diploid élőlének vagyunk, szóval ha minket ér eg hatás, az "100%-ban hat", de van rá esély, hogy ez az utódokba nem kerüljön át. Radioaktív besugárzásnál is: lehet, hogy van az a spermium, ami olyan DNS-szakaszt tartalmaz, ami épp a nem károsodott részekből tevődött össze. Akkor az utód egészséges lehet, ha az anya is egészséges volt. Ettől még az apja simán meghalhat rákban.

Az éhezés befolyásoltságát nem ismerem, az általad említett kutatásról még nem hallottam, de azért nem mindegy, hogy egyes, vagy kettes típusú az a diabétesz. Akinek a csalásja generációkon keresztül éhezett, az előnyben részesíti a zsíros, cukros ételeket (amúgy is kulcsinger, ilyenkor meg pláne), tehát lehet, hogy semmiféle genetika nincs a háttérben, ez simán "öregkori cukorbetegség". De lehet, hogy a metilációs mintázat megváltozik ilyen hatásra, vagy a foszfát-csoportok egyes fehérjéken, ami okozhat később valami problémát. Ám szerintem egyszerűen csak degenerált ivarsejtek képződnek, és a petesejtek citoplazmájában van a válasz, semmi köze az eddig tárgyaltakhoz, ez a "maternal effect", azaz anyai hatás. Inkább ebben lesz a válasz. Ez pedig egy igen bonyolult téma, ebben a hozzászólásban nem mennék bele.