Hogy lehet, hogy a mezőgazdaságban használt permetszer csak a gazt öli meg, a termést nem károsítja?

Nem tudok konkrét választ adni, de az ilyen szerek specifitását általában az adja, hogy a támadáspontja olyas valami, ami a két fajta növény valamelyikéből hiányzik, vagy pedig egyszerűen a dózis a lényeges, vagyis az a mennyiség, amivel kiirtasz egy gyomot, egy nagyobb méretű növényt nem pusztít el.

Hasonló módon működnek a rovarirtók, amik általában a nikotin valamilyen módosított változatával hatnak, de a sima nikotinra is igaz, hogy a rovarokat nagyságrendekkel kisebb koncentrációban megölik, mint pl. egy embert.

A nikoszulfuron hatóanyagot a kukorica állítólag 24 óra alatt lebontja, a többi nővény meg nem.

Amelyikben ott marad, az megjárja.

Amennyire én emlékszem, egyes növényvédő szerek aszerint szelektálnak, hogy a növénynek milyen típusú a fotoszintézise. Három fő típus van, C3, C4 és CAM, melyek eltérő enzimekkel működnek, így eltérő vegyszerekkel lehet gátolni őket.

A kukorica például C4 növény, a legtöbb gaz pedig C3.

Van olyan növényirtó, ami az egyszikűeket kíméli és a kétszikűeket öli (leginkább a csírázáskor), mert a két növénytípusban szintén eltérések vannak a konkrét enzimatuks folyamatban.

Sőt, ez egy általános biológiai szabály, ha nem érdekel konkértan: ha valamit ki akarsz ölni sok más dolog közül (pl rákos sejteket az emberből), akkor keresned kell valami olyan élettani működést, amiben az adott valami markánsan eltér a többitől. A rákos sejtet ezért nehezbb kiölni, mint a bacikat, hiszen a rákos sejt az egy elromlott emberi sejt (de mégiscsak emberi sjet), a baci meg nem hogy nem ember, de még csak nem is eukarióta. Így sokkal könnyebben tudsz olyan mérget csinálni, ami a bacikra hat de az emberre nem (antibiotikum), mint olyat, ami a rákos embersejtre hat, de a nemrákosra nem.

Ugyanez növényben: ha a gyomod mind kétszikű, a védendő növényed meg egyszikű, akkor ez egy nagy különbség, ha mindkettő kétszikű, akkor sokkal nagyobb bajban vagy.