Aki volt önértékelési zavarral pszichológusnál, annak milyen volt a változás? Használt, hogy elmentél?

Volt önértékelési zavarom és nem mentem pszichológushoz

Kigyógyitottam magam egyébként

Első vagyok

Talán onnan kellene kezdeni, hogy kideritsd mi okozza a zavart. Nem tudom, hogy felnőtt vagy-e vagy gyerek, vagy épp idősebb korú, ezért nem mondhatok semmi konkrétat. Önértékelési zavarai egy felnőtt embernek nem kéne legyenek. Inkább tinédzserkorban szoktak kialakulni az ilyesmik, amikor az ember még nem tudja merre is tart és mi az, ami igazán lényeges az életében.

Fontos, hogy mit csinálunk nap mint nap és mit hagyunk magunk után. Ha nem éltél eddig úgy, hogy visszagondolva a tetteid a büszkeség önt el, akkor valószinűleg jogosan ütött be nálad ez a mentális betegség. De minden betegség gyógyitható, ebben biztos lehetsz. És nem biztos, hogy egy pszichológus fogja neked megadni amire szükséged van.

Az önértékelést épiteni kell és mégpedig úgy, hogy csinálsz is valamit érte. Tűzz ki magad elé kisebb célokat és érd el őket. Dolgozhatsz egy nagyobb álmon is, a lényeg az, hogy ÉREZD hogy ÉLSZ és hogy olyan dolgokkal van tele az életed amikre büszke lehetsz. Innen fakad az önértékelés : ÉRTÉKELED magad azért amit elértél

Persze ehez el is kell érni bizonyos dolgokat

De tudod, hogy mindenki csak annyit álmodik amennyit alszik

Másszóval : különbözőek vagyunk és egyedi vágyaink vannak. Ne kezdj bele olyan munkába, amit nem értékelsz amúgysem és ráadásul nem is szereted csinálni, mert az nem fog belső telitettséget adni neked

Olyan munkán dolgozz amit szivesen viszel véghez és aminek az eredményéért valóban büszke leszel majd

Mert az önértékelés annál nehezebben jön minnél magasabbra tesszük a mércét. Innen következik az, hogyha olyan álmokat hajkurászunk amikhez esélyünk sincs akkor egy szempillantás alatt elveszithetjük az önbizalmunkat