Egy végtelen nagyságú gravitációs térben szabadon eső testtel mi történik?

Nincsen végtelen nagyságú gravitációs tér.

A test pedig nem lépheti át a helyi fénysebességet, mert ehhez végtelen energia kellene.

Viszont maga a tér zuhanhat akár fénysebesség fölött, és akkor ezek a sebességek a külső megfigyelő szemében összeadódnak.

"Viszont maga a tér zuhanhat akár fénysebesség fölött, és akkor ezek a sebességek a külső megfigyelő szemében összeadódnak."

Ezt a baromságot gyorsan felejtsd el ,nincs ilyen hogy tér és főleg nem zuhan ,nem hogy fénysebesség felett és a külső megfigyelő sem létezik ,ilyet nem definiál a relativitás elmélete . Aki látja az eső testet maximum 1c ig láthatja de ő nem külső és nem is fog tovább gyorsulni a test.

Nincs ilyen. A fizikai törvények nem teszik lehetővé, ezért nincs is rá számolási lehetőség.

Van egy nagy (végesen nagy) gravitációs erőd, az a testet a fénysebességIG gyorsíthatja. Ahol ezt eléri, ott az eseményhorizont (ha létezik egyáltalán, mert ezen megint vita van, á la Hawking) . Nézd meg a fekete lyukakat.

Nyugalmi tömeggel rendelkező testet egyetlen gravitációs erő sem gyorsíthat a fénysebességig. A sebesség legfeljebb csak tetszőlegesen megközelítheti azt, de nem érheti el.

A fénysebességgel mozgó részecskék fényszerű geodetikusokon közlekednek, amely minőségileg különbözik a nyugalmi tömeggel rendelkező testek által minden esetben követett időszerű geodetikusoktól. A kettő között nincs átmenet.

Ajánlom Hraskó Péter könyvét a a relativitáselméletről. Van enne egy csomó kidolgozott feladat, többek között például a pillanatnyi nyugalmi rendszerből nézve állandó gyorsulással mozgó test kinematikája is.

#6 alapján észrevettem, hogy hibásan fogalmaztam eggyel feljebb:

"Ahol ezt eléri, ott az eseményhorizont"

Pontosan: ahol ezt elérNÉ. Mert valóban nem érheti el, legfeljebb végtelenül megközelíti.