A kisfiam házi feladata. A villám keletkezésének helyétől mérhető távolságunkat egyszerűen és könnyen megbe-csülhetjük. Hogyan? Milyen fontos mennyiségek ismeretére van szükség a számoláshoz?

1. hangsebesség becsült értékét (kb. 300 m/s)

2. a villanás és a dörgés közti időt

Minden mást, például a fénysebességet, a légköri állapotokat, inhomogenitásokat és anizotrópiákat, a szemünk és fülünk távolságát, az óránk pontosságát, a relativisztikus hatásokat, a reakcióidőnket, a kerekítési hibákat, a viszkető lábujjunkat és öreganyám térgye kalácsát nyugodtan elhanyagolhatjuk.

Aztán a hangsebességet megszorozzuk az idővel, odafigyelve, hogy a mértékegységek stimmeljenek.

Ignoramus

Ugyanaz a válasz, mivel mind a két esetben ugyanaz a kérdés:

-mekkora távolságra van az a dolog, ahonnan a hang adott hangsebességgel adott idő alatt ér hozzánk?

Tehát megintcsak megszorzod a sebességet az idővel, és megkapod a visszaverő felület minimális távolságát.

A villámlás távolságát (s) jó közelítéssel úgy lehet megkapni, ha a hang beérkezéséig eltelt időt (T) elosztod hárommal, vagyis

s = T/3

A visszhang esetén a visszaverődő hanghullámoknak oda is és vissza is meg kellett tenniük az utat, tehát KÉTSZER. A villámlás távolságánál meg csak onnan a fülünkig, tehát EGYSZER. Ezért a hanghullámokat visszaverő felület távolságának kiszámításához: a visszhang mért késési idejéből a fenti módon kiszámítottuk a hanghullámok megtett útját, de ez kétszer annyi, mint a felület távolsága, tehát még el kell osztani kettővel.

Pld ha a visszhangot 4 mp késéssel halljuk az eredeti hanghoz képest, akkor a hanghullám megtett útja kb 340*4 = 1360 méter, de a felület távolsága, amiről visszaverődött, csak 340*4/2 = 680 méter.

#8.:

s = T/3

Mármint ebben az esetben KILOméter