Mennyi eséllyel csap a házunkba a villám? Van értelme a villámhárítónak vagy csak meghívót küldünk a villámoknak?

Talán nem felesleges összefoglalni a dolgokat.

Egyszerűen negálhatnám azt, amit szerintem (alább kiderül, hogy nem szerintem) tagadni kell, de hiába volt fizika órád régen, a működés alapjaival együtt azért meggyőzőbb a minősítés.

Elöljáróban hangsúlyozni kéne, hogy a villámokkal kapcsolatban sokféle elmélet van, melyek egymással természetesen nem egyeznek, és a mai napig még nem sikerült villámot meginterjúvolni, vagy kutatónak villámmá- és visszaváltozni.

Aztán azt is el kell még mondani, hogy a villám viselkedése bizonyos szeszélyeket mutat.

Vannak hitelesebb (hitelesebbnek tűnő? :)) egyéniségek, mint mások. Az egyik választóvonal például Horváth professzor úr, aki élethosszos villámkutatóként bevezette a gördülő gömböc elméletet a villámhárító tervezésbe, és a töltéskiegyenlítő elmélet hívei között húzódik, mely elméletet Horváth professzor úr hülyeségnek tart.

Az átlag villám negatív töltésű, felülről jön lefelé, bár mondhatnánk, hogy nem jön, hanem botorkál. :) 10-50 m-es darabokban. Amikor közel ér a „földhöz”, akkor ott megnövekszik a térerősség, és a „föld” különböző pontjairól indul ellenkisülés. Egyébként ezek sem hosszabbak, mint a fentről jövő darabok.

Tehát a villámhárító valóban vonzza a villámot, csak úgy kell folytatni a mondatot, hogy azt a villámot, ami már úgyis azon a környéken jár, és ha nem lenne a villámhárító csábereje, akkor a ház vonzóereje érvényesülne. Sajnos, vagy nem sajnos, az általad idézett mondat, hogy felkínál egy biztonságos becsapási pontot, az jól jellemzi a helyzetet. A következtetésed, hogy felhívás keringőre, ismétlem, olyan szempontból nem igaz, hogy a zivatarfelhőből látja a születendő villám ezt a zászlót lengeni. ha meg az előkisülés közel ért, akkor alighanem szerinted is jobb lenne, ha a még nem felszerelt villámhárítóba csapna, mint a tetőszerkezetbe.

A villámhárító nem előzi meg a villámcsapást, nem üríti ki a töltést. A töltés, ami felgyülemlik, az 10 As nagyságrendű (azaz lehet 90 is), és az erőtér meg elvisz ebből mondjuk 100 mikroamper gyorsasággal valamennyit, tehát durván 1000-10000 s idő kéne ahhoz, hogy a Nem Pótlódó töltést szétszórja… Annyi idő alatt kormányok dőlnek meg. Emellett a töltéscserés módszerhez még töltésösszegyűjtő földelés is kéne, az elmélet hívei szerint, ami nálunk nincs :). A nem pótlódót nem véletlenül emeltem ki, mert miért is ne pótlódna?

Ezek után tehát… Azzal nyugtatnak, hogy 15 éve nem csapott oda? Nos, a valószínűségszámítás pontról pontra nem egészen úgy működik, hogy kijelenthetném, de majdnem mondhatjuk, hogy ha átlagosan 80 évenként csapna oda, akkor jelentősen nőtt már az esély, hogy nemsokára odacsap. 

Azonban, mint az elején mondtam, a villám elég szeszélyes, több hatás van, ami érvényesülhet. Az egyik pont a villámhárítóé, mert a földből kiemelkedő pozitív töltés térereje elősegíti az ellenkisülés kialakulását. De van más hatás is, például ha van két magas épület, akár villámhárítóval, és köztük van egy víz alatti patak, akkor nyugodtan odavághat a patakot borító talajra. Tegyük fel, hogy egyszerű villámhárítóval az esély 300 évenkénti egy becsapásra csökken – sajnos, ehhez képest jóval drágább villámhárítóval sem csökken nullára.

Ezek a valószínűségi dolgok itt jelentős egyszerűsítések.

A többlépcsőset lehetne épp villámvédelemnek hívni, de ha annak hívjuk, akkor belső villámvédelemnek hívjuk, a másik elnevezése meg a többlépcsős túlfeszültségvédelem, bár kétségtelen, hogy az egyik lépcső megfogja a villámáram jelentős hányadát – már úgy értve, hogy ha van négy bejövő vezeték, akkor egy-egy készülék a negyedét.