Az mitől lehet, hogy a foton nem szállít impulzust mégis mikor nekiütközik valaminek (pl. : "napvitorla") akkor "nyomást" fejt ki?

Oké, sz'al nem vagyok kvantumtudós.

Lássuk mit tudok összehozni egy rendes lexikonozással.

Az impulzus képlete: m*v. Mivel a fotonnak nincs tömege, nyilvánvalóan nem lehet impulzusa.

Ugyanakkor nyilvánvalóan van mozgásvektora, sebessége, energiája.

De akármi legyen is, ez a link érinti a témát, majdnem biztos vagyok benne:

[link]

Ha abból indulunk ki hogy itt a "nyomás" valamiféle energiaátadás (oké, nem impulzus), akkor ha megnézzük az energia definiciójá ( [link] ezt látjuk:

"Az energia általános értelemben a változtatásra való képességet, a fizikában a testek pillanatnyi állapotát leíró mennyiség, állapotjelző. Egy bizonyos állapotú fizikai rendszer energiája azzal a munkamennyiséggel adható meg, amellyel valamilyen kezdeti állapotból ebbe az állapotba hozható. "

link a "Mechanikai Munkához vezet tovább:

[link]

Ennek a képlete: erő*út*irányérték

Mivel a foton-elektron ütközés kvantáltan történik, feltételezem ez a képlet már alkalmazható.

Nos, míg nem jár erre vmi kvantumfizikus, ez szerintem már megnyugtató kell legyen. Nem mintha a dolog mindennapi problma lenne :D

Nyugalmi (invariáns) tönege nincs.

Viszont energiája van:

E = h * f

ahol:

* h - Planck-állandó: 6,626 * 10^-34 Js

* f - a foton frekvenciája

és mivel érvényes rá a tömeg-energia ekvivalencia:

E = m * c^2

ebből következőleg relativisztikus tömege:

m = E / c^2

az előzőekből:

m = (h * f) / c^2

Impulzusa az

I = m * v

képletből származóan

I = m * c = (E / c^2) * c = E / c = (h * f) / c

[link]

[link]

"Tehát akkor két különböző frekvenciájú fotonnak a tömege se azonos."

Legalábbis a relativisztikus tömege nem.

A Higgs bozon, pontosabban a Higgs mező csak a nyugalmi tömegért felelős, tehát ettől van nyugalmi tömege az elektronnak, protonnak stb.

Relativisztikus tömege viszont bárminek van, aminek energiája van. Még egy sima elektrosztatikus mezőnek is. Ezt fejezi ki az E=mc^2.

Úgy pontos, hogy a fény az anyag által meggörbített téridőben mozog, az ottani "egyenesek" mentén.