Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Segítene valaki a kémiában,...

Segítene valaki a kémiában, mert belezavarodtam. Tömegszám az atom tömege ugyanaz?

Figyelt kérdés
Aa tömegszám az atom tömege ugyanaz, nem?? tehát C, annak a tömegszáma 12 és az egy mólnyi tömege is 12 gramm..de akkor ez egy és ugyanaz.. és ugye az atom egy mólnyi tömegét az atommagban található proton és neutron adja..teháát az izotópoknak más a tömege,, mert ha így van akkor valamilyen szinten szerintem a tömegszámnak és az izotópnak is van kapcsolata...vagy ez hogy van pontosan? nem egészen értem.. vagy egy másik példa.... az oxigén tömege 16 gramm akkor a tömegszáma 16....de van az oxigénnek egy izotópja aminek a tömegszáma 17 gramm, eggyel több neutron van benne, és akkor gondolom a tömege is 17 gramm lesz....tudja valaki ezt?

2014. szept. 10. 17:34
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
Amit a periódusos rendszerben megtalálsz, az nem egy adott atom tömege, hanem súlyozott átlagok az egyes izotópok előfurdálása szerint.
2014. szept. 10. 17:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 A kérdező kommentje:
MI ezt nem így tanultuk :O
2014. szept. 10. 17:44
 3/11 sadam87 ***** válasza:
100%

A válasz a kérdésedre nem - több okból is.

Egyrészt teljesen igaz, amit az első válaszoló mond. Például a klór moláris tömege 35,5 g/mol, ami úgy jön ki, hogy a 35-ös tömegszámú klór gyakorisága nagyjából 75%, a 37-es tömegszámú pedig durván 25%. Ha egy jobb periódusos rendszert megnézel, a szénnél sem pont 12-es tömegszám fog szerepelni, mivel a szén 13-as izotópja is stabil, és kis mennyiségben jelen van a szénben (sőt valamennyi radioaktív 14-es is megtalálható benne).

Általános iskolás szinten (de még talán középiskolás szinten is) elég ennyit tudni.

Viszont a valóság az, hogy még egy adott izotóp esetén sem (kivéve a 12-es szént) fog pontosan megegyezni a tömegszám és a relatív atomtömeg. Ha utána nézel pontosabban az egyes izotópok tömegének, látod, hogy ott se egész számokat fogsz találni. Ennek az az oka, hogy amikor protonok és neutronok egyesülnek egy atommagban, nagyon erős kötések alakulnak ki közöttük. Ezért ezek egyesülésekor rengeteg energia szabadul fel (lényegében ezen alapul az atomenergia, illetve ezért tud ilyen sok energiát termelni a Nap). Ez az energiamennyiség akkora, hogy a tömeg-energia ekvivalencia elv alapján (E=m*c^2, Einstein legismertebb képlete) érzékelhető mértékben csökkenni fog a szabad elemi részecskék tömegéhez képest a létrejövő atommag tömege. Mivel az atommagban levő kötési energiák ereje eltérő az egyes magokban (vannak stabilabb és kevésbé stabil magok), a tömegcsökkenés mértéke is eltér kissé, tehát a relatív atomtömeg nem lesz arányos a tömegszámmal).

2014. szept. 10. 20:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 sadam87 ***** válasza:
100%
Még annyit, hogy izotópok esetében nem szoktunk általában moláris tömegről beszélni, csak relatív atomtömegről. Bár elvileg a előző is értelmezhető volna, az izotópokat elég nehéz elválasztani egymástól, teljesen tisztán makroszkopikus mennyiséget előállítani egy izotópból gyakorlatilag lehetetlen (kivéve persze, ha csak egy stabil izotópja van az adott elemnek).
2014. szept. 10. 20:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 A kérdező kommentje:
De akkor most a tömegszám az atommagban található neutronok és protonok számának összege..de mi a neutronokat úgy szoktuk kiszámolni hogy meennyi van, hogy...a periódusos rendszerben az atom "aljáán van egy szám..pl Oxigén...16 tehát a tömegszáma 16, de mi iskolában ha oxigénnel számoltuk mindig a 16-ot használtuk..az oxigén egyik izotópjában eggyel több neutron van tehát a tömegszáma 17-lesz, és akkor gondolom ha számolni kéne akkor azzal számolnánk..vagy ha nem akkor mivel?
2014. szept. 10. 21:16
 6/11 A kérdező kommentje:
tehát úgy számoljuk ki a neutronokat hogy az alján lávő kis számból kivonjuk a protonok számát
2014. szept. 10. 21:18
 7/11 sadam87 ***** válasza:
100%

Értem. Itt az a kérdés, hogy milyen adat van a ti periódusos rendszeretekben. Ha a leggyakoribb izotóp tömegszáma, akkor oké. De ott jellemzően a relatív (vagy moláris) atomtömeg szokott szerepelni, ekkor pedig elvi hibás ez az eljárás, mivel ez az adat az adott elemre, és nem az egyes izotópjaira vonatkozik.

Valóban, a 17-es tömegszámú izotóp esetén ebből számból kell kivonni a protonok számát, hogy a neutronszámot megkapjuk.

(Egyébként az oxigénnek három stabil izotópjai is van (16, 17, 18), ennek ellenére a relatív atomtömeg majdnem pontosan 16 (egyébként az oxigén atomok több, mint 99%-a 16-os tömegszámú).

[link]

Azt megkérdezhetem, hogy általános, vagy középiskolába jársz?

2014. szept. 10. 21:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 A kérdező kommentje:

Az izotópokkal még nem számoltunk, ezt csak így következtettem, de most hogy leírtad és átolvastam egy kicsit rájöttem, hogy teljesen más..

Kilencedikes vagyok

ÉS még egy kérdés...látom hogy sok kémiás kérdésnél szoktál válaszolni..megkérdezhetem hogy mivel foglalkozol?

2014. szept. 11. 16:57
 9/11 anonim válasza:
ami a periódusos rendszerben szerepel 12, az 12g/mol-t jelent. ebből kerekítéssel lehet következtetni (mert a 12,01-et 12-re kerekítjük) a tömegszámra. tehát nagyjából ugyanannyi. ;)
2014. szept. 11. 17:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 sadam87 ***** válasza:
Tanítok.
2014. szept. 11. 17:23
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!