Fizika órára öt kérdést kell megválaszolni. Háromra tudtam a választ, kettőre nem. Valaki esetleg tudja?

1. A víz térfogata hő hatására összemegy, hőelvonás (hűtés, fagyasztás) hatására tágul, nem véletlen, hogy annak idején Anders Celsius fordítva skálázta a hőmérőjét (nála 100°C volt a víz fagyáspontja, 0°C pedig a forráspont). Amennyire én tudom, egyedül a víz bír csak ezzel a tulajdonsággal, minden más anyag hőhatásra kitágul, hűtésre összemegy. Mivel a higyany is fém, ezért a lineáris/felületi/térfogati hőtágulás is érvényes rá: 1 kelvin hőváltozásra mindig ugyanannyit változik a hossza/területe/térfogata. Mivel 1 kelvin hőváltozás durván megfelel 1 celsiusfok változásának, ezért ez a skálázás viszoylag pontosan tükrözi a valóságot.

Még annyi előnye van a higanynak, hogy ~-38C°-on fagy és ~356C°-on forr, a kettő között végig folyékony, tehát egy általános hőmérőnek vagy lázmérőnek több, mint ideális.

2. Ha így lenne, akkor a víz térfogata nőne, és legrosszabb esetben "kinőnének" a folyók és a tavak a medrükből.

A 2. kérdésre nem jó az előző.

Igazából az történne, hogy a jég nem úszna a vízen, mivel nagyobb sűrűségű lenne a "tágult" víznél. Vagyis alul lenne a jég.

Emiatt nem tudna áttelelni a vízi élővilág.