Mi számít jó és mi számít rossz vízoldhatóságnak?

Ki kéne nyitni a tankönyvet drágaszágom.

Amúgy nem, ez a jó-rossz dolog nem határozott hivatalos kategória, csak afféle iránymutató. Ha van is valahol vmi tankönyvi határ a "jó" és "rossz" között lesz majd egy középső kategória, merta világ már csak ilyen.

Az eredeti kérdésre, van egy elméleti és egy gyakorlati megközelítés. Jó oldhatóság az, amikor az oldandó anyag és oldószer affin, akár molekulárisan is hasonlóak (poláris-apoláris) és a feloldható anyag mennyisége jelentős.

De mi a jelentős?:-)

Általában véve, laborban a 2-3 g/100ml (amúgy inkább oldószer tömegben adják meg, azaz g/100g) a kis oldhatóság, azaz max 2-3% oldat készíthető belőle. A nagy vagy jelentősebb oldhatóság értelemszerűen az ennél több.

De ne feledjük ez erősen hőfok függő, így táblázatodba ezt is foglald bele. Van ami szobahőmérsékleten nem anniyra oldható, de a hőmérséklet növekedésével exponenciálisan javul, és van, ami lineáris.

Kémiaibb válasz, hogy a jelentősebb oldhatóságok kifejezhetők a g/100 oldhatósággal, és a kicsit vagy nem oldható anyagok telített oldatainak egyensúlyát inkább ún. megoszlási hányadossal, vagy oldhatósági szorzattal jellemzik. (pl. K=2*10e-7 )