Régen miért gondolták úgy a jövőkutatók, hogy a jövőben az emberek nem normális ételeket fognak enni, hanem tubusban ilyen ízetlen pépeket, vagy táptablettákat?

> Szerintem legalábbis addig, amíg piaci verseny létezik az élelmiszerpiacon is, sosem fognak eltűnni a jóízű ételek.

Igen, mert az élet bonyolult. Nem csak egy trend van, hanem különböző hatások, folyamatok zajlanak néha egymással ellentétes irányba is. Most egy másik példa: Aki vidéken lakik, az gyakran elmegy dolgozni – és lakni – vagy a megyeszékhelyre, vagy a fővárosba. Aki meg a fővárosban él, az meg inkább vágyik kiköltözni vidékre.

Nem is az a lényeg, hogy egy-egy sci-fi által bemutatott jövőkép valóban meg fog-e valósulni, egyáltalán elképzelhető-e a megvalósulása, hanem hogy rámutasson valami olyan jelenségre, ami a mi időnkben, itt és most zajlik. Nem biztos, hogy ez a teljes kép, de egy jelenséget meg tud mutatni.

Pl. ott van Asimov az ő robotokkal teli univerzumával. Egy csomó dolog logikátlan benne. Pl. minek egy intelligens, gondolkodni, beszélni, érvelni tudó robot egy bányába? És miért kellene humanoid formájúnak lennie, két kézzel, lábakkal, mikor egy bányába valószínű sokkal praktikusabb forma is elképzelhető. De nem is ez a lényeg, hanem hogy elgondolkodtat, hogy vajon mi felett van hatalma az embernek? Jogos-e, hogy az ember mondjuk az állatokat kihasználja? A robot erre jó eszköz, hiszen nem ember, hanem a mi kreálmányunk. Nem rabszolga, de szinte már-már az. Viszont kellően emberi formája és viselkedése van ahhoz, hogy összemossa a határokat, így az ember valóban elgondolkodik, hogy akkor tulajdonképpen hol is a határ. Mi tesz minket emberré? Mert az oké, hogy egy másik embert nem használhatunk ki úgy, mint a robotokat, de miben különbözik egy gondolkodó, érzelmeket mutató robot és egy rabszolga? Node a kutya is gondolkodik valamennyire és érez valamennyire. Mennyire kell valaminek érzőnek és intelligensnek lennie ahhoz, hogy „emberszámba vegyük”? Mi az, ami felett hatalmunk van, és mi az, ami felett nincs jogunk rendelkezni?

És itt akkor tök mindegy, hogy elképzelhető, vagy logikus-e a sci-fi által bemutatott jövőkép, mert nem erről szól az igazán jó sci-fi. Ezért is hívjuk sci-finek, és nem jóslásnak.

Most azt is lehet mondani, hogy egy-egy sci-fi egy-egy történettel értékítéletet is mond. Bár ez is relatív. Meg lehet nézni a Star Warst úgy is, hogy Darth Vadernek szurkolsz, ez esetben számodra egy mély dráma a történet. A tényleges értékítéletet te fogod meghozni magadban, függetlenül attól, hogy mit akar a szádba adni az író.

Én jelen esetben szándékoltan nem akarom megfogalmazni, hogy én személy szerint mit gondolok a fenti trendről, hogy jónak vagy rossznak tartom-e, de kétségtelenül működik a trend. Hogy ez valakit elborzaszt, vagy éppen lelkesít, az a saját dolga. Én már csak azért sem akarok megfogalmazni véleményt – azon kívül, hogy senki nem kérdezte tőlem és mert irreleváns a kérdést illetően –, mert ugyanúgy látom a pozitív oldalát, mint a negatív oldalát. Pl. Vree írt egy pozitív véleményt. Részben egyet is tudok vele érteni, valóban lehetnének ennek pozitív hatásai is.

Bár ha már elmentünk ilyen irányba, akkor a másik oldalról meg lehet negatív is, hiszen így kiszolgáltatottabb leszel. Ha nem tudod, hogy hogy kell egy tojást megsütni, vagy egy krumplit megfőzni, mert ezek idejétmúlt dologgá válnak, akkor egy krízis esetén éhen halhatsz egy vagonnyi kaja mellett. Másik oldalról a szervezet sem ilyen jellegű táplálékbevitelre van „tervezve”. Pl. a sör is eléggé összetett táplálék, sok vitamin, ásványi anyag van benne, az alkoholtartalma sem túl magas. De ha minden vacsora helyett megiszol két sört, az ugyan önmagában nem fog alkoholistává tenni, nem ez a gond vele, hanem hogy ha mást nem eszel, akkor kikezdi a gyomrodat. Ha meg amúgy vacsorázol is, akkor elhízol.

Hát az bizony tény, hogy a mostani generációban a csajok többségének konyhai ismerete kimerül a pizzéria telefonszámában.

Talán az otthon főzés pár generáció múlva színtiszta sznob-allűrré válik, ugyanúgy, mint a természetes eredetű alapanyagok is. Meglehet, hogy főleg gazdasági okokból, tehát az átlagember nem fogja tudni megfizetni.

A tömeges élelmezés praktikuma és gazdaságossága, megoldhatósága miatt én nem hiszem, hogy ez feltétlenül rossz.

Lehet, hogy a főzés tudományát csak extrém túlélő-tanfolyamokon fogják tanítani. Lehet (sőt valószínű), hogy élő állat húsát elfogyasztani pár generáció múlva barbár dolognak fog számítani.

De szerintem a pótszerek, helyettesítő élelmiszerek színvonala ezzel párhuzamosan folyamatosan javulni fog, éppen azért, mert az igény az étkezés élvezetére talán sosem fog kihalni.

Érdemes belenézni az 1986-os "Látogatók" csehszlovák sci-fi filmvígjáték sorozatba.

Vannak benne ilyen tablettás kajás jelenetek. Szétröhögtem az agyamat. :D

"Az ipari civilizáció és főleg az iparszerű mezőgazdaság fenntarthatatlansága alapján én inkább arra tippelnék, hogy 50 év múlva az emberek nagyrésze újra otthon fogja tölteni a kolbászt, köpülni a vajat, stb."

A jóslat szerintem is jogos, de én mellétenném a nagy IS szócskát. Vagyis valószínűleg ez lesz az egyik a nagy, párhuzamos irányzatokból.