Ha én itthon spórolok a vízzel, akkor Afrikában lesz több tiszta ivóvíz?

Én sem tartom túl valószínűnek hogy az bármilyen jelentős, vagy akárcsak számottevő, kimutatható mértékben módosítaná Afrika vízháztartását, ha itt Európában mindenki csak feleannyit fürdene meg locsolna, mint eddig. Afrika vízháztartása valamilyen, amely főleg az éghajlati és domborzati viszonyaitól függ. Nekik kevés a víz, nekünk elég. De attól hogy mi többet vagy kevesebbet használunk, nekik nem lesz se több, se kevesebb.

Nekik ez kábé százezres vagy inkább millió éves távlatokban fog változni számottevően, ahogy a kontinensük vándorol, és így változnak majd mind az éghajlati, mind a domborzati viszonyai.

Nem ezt mutatják a videóban.

A kampány jelmondata az, hogy az a vízmennyiség, amit elpocsékolsz, az egy száraz vidéken élőnek szükséges mennyiség.

Nem azért kell takarékoskodni a vízzel, mert akkor az afrikaiaknak lesz több, hanem azért, mert a globális felmelegedés (és a világ növekvő népességének) hatásaként világon mindenhol csökkennek a felhasználható, tiszta édesvíz-készletek.

#4: globálisan ez igaz, de a (-z emberi fogyasztásra közvetlenül felhasználható) víz globálisan nem egyenlő mértékben oszlik meg a Földön. Európának jobb a vízháztartása mint Afrikának, ez egy természeti adottság. És ez akkor sem változna semmit jelen időben, ha Európa ezentúl egyetlen csepp vizet sem használna fel ezentúl.

Ez tökbe ugyanaz, mintha azt mondanád, hogy Izlandon korlátozni kellene a geotermális hőforrások kihasználását, kevésbé kéne pocsékolniuk, mert Szibériában meg egy csomóan fáznak. Attól hogy Izlandon nem fűtenének termálvízzel, attól még Szibériában ugyanúgy továbbra is fáznának az emberek.

"Ez tökbe ugyanaz, mintha azt mondanád, hogy Izlandon korlátozni kellene a geotermális hőforrások kihasználását, kevésbé kéne pocsékolniuk, mert Szibériában meg egy csomóan fáznak."

Nem jó összehasonlítási alap. Szibériában ugyanis nem létfontosságú a geotermális hőforrás, illetve Izlandon nem fogy a "pocsékolástól".

"Európának jobb a vízháztartása mint Afrikának, ez egy természeti adottság. És ez akkor sem változna semmit jelen időben, ha Európa ezentúl egyetlen csepp vizet sem használna fel ezentúl. "

De attól Európában, sőt kis hazánkban is vannak gondok - szóval nem csak globálisan okoz ez gondokat:

* [link]

* [link]

"hogy arra az emberi fogyasztás túlságosan nagy mértékben hatna."

Viszont ott is lehet spórolni, ha a lakosság tudatosan takarékoskodik. Illetve fel lehet készülni az ínségesebb időkre.

Arról nem is szólbva, hogy nem csak az éghajlatváltozás a gond, hanem a talajvízek szennyeződése, az energiaárak növekedése (a víz tisztítása energiába kerül), a világ népességének növekedése.

#6: Az első linkedben nagy hangsúlyt fektetnek a magyarországi erdők hiányára, telepítésének és újratelepítésének szükségességére. Ez valóban fontos dolog, és valóban segítene Magyarország vízhiányán, de mi köze az afrikai vízhiányhoz?

A második linken pedig az Alföld középső részének vízhiányát emlegetik fel. Ez meg gyakorlatilag azóta így van, mióta Széchenyi idejében hajózhatóvá tették a Tisza (akkori) lápvidékét, vagyis lecsapolták a mocsárvidéket. Maradt a terméketlen homok, ami meg persze hogy hamar kiszárad. De ennek sem tudom, mi köze az afrikai vízhiányhoz.

"Viszont ott is lehet spórolni, ha a lakosság tudatosan takarékoskodik. Illetve fel lehet készülni az ínségesebb időkre. "

Igen, lehet, de ez egyéni szinten jelenik meg (háztartásonként), és megint csak semmi köze az afrikaiak vízhiányához.

"Arról nem is szólbva, hogy nem csak az éghajlatváltozás a gond, hanem a talajvízek szennyeződése, az energiaárak növekedése (a víz tisztítása energiába kerül), a világ népességének növekedése."

Az energiaárak gyakorlatilag azóta növekednek, mióta az emberiség nagyüzemben kezdte kihasználni a Föld erőforrásait. A kettő szorosan összefügg: minél többet használunk valamiből, annál kevesebb marad belőle, így annál inkább kezd drágulni. Ez gondolom tiszta sor.

A talajvizek is valóban egyre szennyezettebbek, de a lakossági vízfogyasztás túlnyomó része nem a talajvízből történik, hanem főként a karsztvizekből.

A világ népességének növekedését pedig Európa stagnáló (sőt, inkább csökkenő) lakosságszáma mellett érvként felhozni Afrika vízhiányával kapcsolatban európai szempontból meg leginkább a dőreség kategóriájába sorolnám. Ők vannak egyre többen nem mi, náluk jut egyre kevesebb víz egy főre nem nálunk, hát oldják is meg a saját problémájukat. Mi közünk nekünk hozzájuk? Van így is épp elég gondja Európának, miért kéne még Afrika vízhiány problémáját is a nyakába vennie?