Miért bonyolódik, szerveződik minden?

Hadd tegyek fel én is egy kérdést (ide kapcsolódik és hátha valaki hozzá tud szólni). Az "információ" ténylegesen a természetben létező egysége bárminek, vagy csak az emberi modellezési törekvésből eredő dolog?

Sok szó esik mostanában például a kvantuminformáióe-elmélet kapcsán a fizikai információról mint fogalomról, de nekem úgy tűnik, nincs olyan állítás, ami jelezné, hogy ez egy fizikai tulajdonság lenne.

Az ember felismeri a komplexitást mint olyan dolgot, amivel a saját modelljeihez szükséges bonyolultságot méri. De ez ezeken a modelleken kívül értelmes dolog?

Lehetéges egy olyan felfogás, hogy a komplexitásban nincs semmi "mágikus", a dolgok nem törekednek felé, egyszerűen kipróbálnak minden lehetőséget, és az ember számára ezek némelyike nehezebben modellezhető.

Mondok egy példát. Minden elektron lényegében egyforma. Remek, mondja az ember: akkor csak egyről kell megjegyeznem, hogy milyen, és megspórolom az összes többinek a külön-külön modellezését. De...a természetben nincs ilyen! A természetben nincs olyan, hogy "eliminálom" a dulán meglévő információt. Ha van két elektron, akkor kétszeresen van ott az az információ, pasz! Tehát a természet bonyolultsága igazából nem nő vagy csökken. Nem?...

Az először említett fizikai és kémiai összetettség növekedés nem ugyanaz a folyamat ami mondjuk a biológiai életformákban,vagy a társadalomban,vagy technológiában végbemegy.

Az atomok például azért jöttek létre az előttük levő elemi részecskékből (kvarkok,leptonok,etc.) mert ez energetikailag előnyösebb állapot volt az éppen lehűlő félben lévő Univerzumban.(ez úgy az első pár másodpercben végbement,amikor is hihetetlen ütemben tágult a tér.Ami pedig tágul,annak csökken a hőmérséklete)

Az atomok további kapcsolódásai vegyületekké,ismét csak az energiaminimumra való törekvésből szárazik.

Egy konkrét példán át érzékeltetve:egy hidrogén molekula (H2) sokkal kisebb belső energiát tartalmaz (alacsonyabb energiaszinten van) mint két egymástól külön álló hidrogén atom (H).

Ezért is van az hogy egyesülésükkor energia szabadul fel.

De hihetetlenül sok kémiai folyamatban felfedezheted ezt az energia leadást,például az égés során is,vagy bármilyen egyéb exoterm reakciókban.

Na az élőlények bonyolultságának növekedése más kérdés (jujj,előre érzem hogy az élet eredete kérdéskör is itt lesz hamar....)

Az élőlények inkább mondhatni egy természetes parancssort,"algoritmust" követve válnak bonyolultabbá generációkon keresztül.

Jelzem ez nem folyamatos,és univerzális.

Vannak kisebb nagyobb időszakok amikor változatlan marad egy genom összetettsége az utódban a szülőhöz képest.Más organizmusoknál sokkal gyorsabb a hibaképződés a szaporodás során,ott gyorsabban változik a genom.A változások megint egy része nem is előnyös,nem adaptív jelleg,tehát fixálódni se tud.Akár azonnal letalitáshoz (életképtelenség) vezethet.

Például ha az emberi mitokondriumban gáz van,és nem tudja egy mitokondrium se ellátni a feladatát,az az egyed hamar meg fog halni.

Tehát itt jön a képbe a természetes szelekció,ami ezeket a hibákat rátermettség szempontjából szelektálja.

Ahogy írtad,a "hatásfok" számít itt is.Hány utódot képes nemzeni,mennyire képes megtartani ezeket,milyen hosszú életre számíthat.

Következő szintje a szerveződésnek a tudat.

Mikor pedig több tudat képes már együttműködni,az egy valamilyen szintű társadalmat jelent.

Erre meg már csak részen vonatkoznak a biológia szabályai,és megkezdődik a szociális evolúció.

A technológia pedig ismét teljesen más.Az tudatos fejlesztés hatásra történik.Vannak amúgy olyan esetek is amikor a bonyolultabb létezett előbb,és azt egyszerűsítették le ezzel tették hatékonyabbá.

Most jutott eszembe hogy a biológia is képes a hatékonyság jegyében az összetettség csökkentésére.

Pl Vesztigiális szervek (csökevény szervek).

Azt hiszem, nem úszom meg az entrópia említését sem. Ha az élet bonyolultságáról van szó, az én fülembe mondig Boltzmann entrópia-értelmezése cseng.

De ez nagyon necces lesz, inkább tudomány-babona (bár olyan, amiből talán lehetséges kinyerhető értelmes ötlet), mint egzakt tudomány. Ha belemerülünk, úgy érzem, fel kell tenni a kérdéseket:

- Mik a legitim területei az entrópia szó használatának? Mi a kapcsolat a komplexitás (egy rendszer odellezhetősége) és az entrópia között, van-e egyáltalán ilyen?

- A természetben ténylegesen létező dolog-ez információ és a komplexitás, jár-e bármi objektív természeti következménnyel, vagy a modellezhetőség, az információtömörítés lehetősége nem jár semmilyen minőségi változással az emberi modellekre gyakorolt hatásán kívül?

Az entrópiát a bármilyen csökkenő komplexitással/sokszínűséggel azonosítani pontatlannak tűnik, ha nem is teljesen megalapozatlannak/hibásnak.

Akárhogy is: Boltzmann. Na, ott volt egy fickó, aki tágan értelmezte.

Boltzmann azt állította, hogy az a termodinamikai tulajdonság, ami az entrópia fogalmát életre hívta: hogy egy rendszer által felvehető lehetséges állapotok száma egy zárt rendszerben folyamatosan csökkenni fog (terodinamika 2. főtétel), tágabban is mindefolyamatra értelmezhető, Illetve azt is mondta, hogy egy nyitott rendszer képes lehet "negatív entrópiát" létrehozni.

Az ő értelmezésében a Föld-Nap rendszer (amibe a Nap folyamatosdan többletenergiát pumpál, ami a földkéreg hőcseréje által hoz látre fordított entrópiát) is ilyen. Az ő olvasatában a földi élőlények létezését és fejlődését ez a folyamatos "többlet" hajtja.

Na, amint mondtam, ez egy alig megalapozott, kicsit babonás nézet. De úgy éreztem, a növekvő komplexitás kapcsán meg kell említeni a negatív entrópia lehetőségét.

Furcsa amúgy az információ szót a modellezhetőséggel egyenlővé tenni,vagy közel azonos értelmet lefedő szóként használni.

Hiszen nézzünk csak egy szeméttelepet.Mindenki képzeljen el egy hatalmas több tíz négyzetkilométeres szeméttelepet,ahol több tíz méteres magasságban áll a szemét.Műanyag palackok,kiégett autók,számítógépek,régi bútorok,és még miegymás.

Ha megkérnének engem arra hogy ezt mind jegyezzem le,hogy mi hol helyezkedik el,egymáshoz képest,hogy mi milyen állapotban található a szemétkupacok közt,akkor évezredekig jegyzetelhetném az információját a szeméttelepnek....

Viszont mind tudjuk hogy ez egy teljesen random képződmény,semmilyen algoritmus vagy tudatos tervezés nem vezetett ahhoz hogy bármelyik szemét pont ott foglaljon helyet ahol.

Mégis hatalmas mennyiségű infót lehet leírni róla,és hihetetlenül bonyolult lenne pontosan lemásolni.

Tehát akkor ismét kérdés:az információ mennyisége mit is takar?

1.)egy adott objektumról,vagy időben változó jelenségről leírható minden állapothatározó és adat összessége?

2.)valami egyéb?

Sajnos nem tudok más szót használni.Természetesen nem a kreacionista tervezettségre utalok,hanem pl mikor egy nukleinsav sor előre meghatároz egy adott fehérjét.

Arra akartam kilukadni hogy igazából egy teljesen hektikus és minden szabályszerűséget nélkülöző dolog is lehet komplex,információ gazdag.

Más komplexitása van egy metán molekula elektronsűrűség kiépülésének és más egy asztalra borított vödörnyi homoknak.

És itt a "valami egyéb" arra utalt hogy ezt nyitott kérdésnek szántam.

Egyáltalán nem valami agyon misztifikált ezo humbugot akartam ezzel mondani.

^persze, komolyan nem ezt sugalltam :D, csak szerettem volna megérteni...Még most sem világos előttem teljesen...

Szerintem az, hogy egy kaotikus rendszer információgazdagabb, egyenesen szükségszerű, ugyanis pontosan a rendezettség, az ismétlődés vezet oda, hogy valami egy egyszerűbb modellel is leírható legyen. Tökéletesen kaotikus rendszerben, ahol minden entitás eltérő jellemzőkkel bír, lehetetlen spórolni azzal, hogy egyesítsük több entitás leírását és csak a különbségikre térünk ki, mert egy kaotikus rendszerben csak különbség van.