Mi a legkisebb létező alkotója a valóságnak amit ismerünk és lehet-e még nála is kisebb?

1. Az elemi részecskék :kvarkok,foton, gluon,bozonok, neutrínók, elektron ,müon, tau.

2. Valószínűleg nem, az ősrobbanással keletkezett anyag folyamatosan szétsugárzódik, a tér nő és így lehűl.

Nem, a benne lévő dolgok (tehát csillagok, bolygók, emberek, állatok, molekulák stb) nem növekszenek.

Egyébként ha minden dolog mérete úgy növekedne, ahogy az univerzum tágul, akkor észre se vehetnénk a tágulást, illetve nem lenne értelme tágulásról beszélni. Hiszen amíg az univerzum mondjuk kétszeresére nő, addig te is kétszeresére nőnél, de ami még fontosabb: minden méterrúd is.

A húrelmélet szerint a kvarkok még tovább bonthatók, vagyis a sorrend a következő:

- anyag,

- molekulaszerkezet (atomok),

- atom (proton, neutron, elektron),

- a proton és a neutron tovább bontható a kvarkokra,

- a kvarkok meg húrokból tevődnek össze (de ez csak elmélet, sem igazolni, sem cáfolni ezt egyelőre nem lehet).

Bővebben:

[link]

A valóság legkisebb alkotórésze amit ismerünk és egyáltalán megismerhetünk a Planck távolság.

[link]

...és a Planck-idő.

Érdekesség, hogy a Planck-tömeg nem a legkisebb, az kb. egy baktérium tömege.

A természet ismert alkotóiról írtak fentebb. Amit ebből érdemes megérteni: az ókori görögöknél azon vélekedés, hogy a "legkisebb" elem az atom, forradalmi és hihetetlen volt. Ma már tudjuk, hogy nem is a legkisebb. És teljesen természetes, ha feltételezzük, hogy újabb 2000 év múlva a ma ismert legkisebbekről kiderülhet, ők is összetettek. A végtelen fogalom bonyolult dolog. A nagyság és a kicsiség irányába is.

A tágulásból semmiféle ilyen tulajdonság ne m következik. Ha egyáltalán van ilyen tulajdonság, annak más oka van.

Volt ősrobbanás. A mai ismereteink szerint így tartjuk. De azt egyetlen felelős elme se állítja, hogy 2000 év múlva nem mondhatunk mást. Hogy mit? Ha ezt ma el tudnánk képzelni, azt mondanánk.

A legkisebb alkotóelemről itt egy képregény: [link]

Az apró dolgok nem növekednek mérhetően. Sőt, amiket erő tart össze, azok leginkább semennyire sem növekednek, vagy csak egy határig. (Mondjuk egy atom vagy egy gumigyűrű.)

De mondjuk 2 távoli galaxis 1 dolognak tekintve már nagyon gyorsan növekedhet.

Úgy gondoljuk, hogy volt ősrobbanás.

"Mi van ha kezdetben csak akkora tér volt amiben mindössze 1 darab részecske fért el és nem is volt semmi más?"

Nem egészen így történt a dolog.

Kezdetben pl. nem fért el egy proton a világban. Egyébként sem maradhatott volna meg, mert akkora energiájú fotonok voltak, amelyek rögtön szétbombázták volna.

Fotonok mindig voltak, ill. olyan részecskék léteztek, amelyek elfértek és stabilak is voltak.

Kezdetben valószínűleg csak húrok, aztán később kialakult a kvarkleves (összefüggő kvarkok halmaza).

Aztán ez a világ tágulásával szétszakadt 2-es és 3-as csoportokra: ezek a mai "elemi" részecskék (proton, neutron).

Volt egy szakasz, amikor a protonoknak kb. negyede tudott egyesülni héliummá (még elég közel voltak, de a fotonok már nem verték szét állandóan az atommagot).

Aztán sok 100000 évig ez így is maradt. Utána kezdtek csak sűrűsödni az első csillagok.

Dávid Gyula mutatott egy olyan elméleti részecskét, amelyik még nem fér el a mostani világunkban, és a világunk még túl meleg neki, magától egyelőre szétesne.