Mennyire valószínű, hogy az emberi faj kétszer is kialakult egymástól függetlenül ebben a világegyetemben?

Ez többek között az univerzum valós méretétől függ. Mivel ezt az adatot pont nem ismerjük, fogalmunk sem lehet róla.

@9: Az ugye megvan, hogy hiába szorozgatsz nagyon kicsi, de véges kicsi értékeket egymással, így soha nem kapsz nullát?

#11 Köszönöm a helyreigazítást, megvan. Az általános iskola alsó tagozatát még sikerült végigcsinálnom. :)

De hogy szőrszálhasogató éned is kielégülést találjon: Ennek valószínűsége gyakorlatilag 0. Remélem, így már jó lesz!

Ha "pontosak" akarunk lenni végtelen kicsi értéket szorzogatunk a világegyetem kiterjedésével. Ez utóbbit nem ismerjük. Lehet, hogy végtelen.

Végtelen kicsit szorozva végtelen naggyal mit kapunk?

Végtelen bizonytalanságot, ha csak a matematikusok nem definiálják valami praktikus használhatósági magyarázattal.

@12: Nem, nem lesz jó. Bármilyen kicsi is valaminek a valószínűsége, ha még annál is jóval nagyobb a próbálkozások száma, várhatóan bekövetkezik. Itt lehet, hogy ez a helyzet.

@13: Nem szorozgatunk végtelen kicsikkel, szóval már az első mondatnál nem stimmel a gondolatmenet. A többi sem igazán, de az már mindegy is.

@Mojjo: " Nem, nem lesz jó. Bármilyen kicsi is valaminek a valószínűsége, ha még annál is jóval nagyobb a próbálkozások száma, várhatóan bekövetkezik. Itt lehet, hogy ez a helyzet"

Egy kis vitám van ezzel... bocsika.

Nem tehetek róla, de amikor elkezdenek arról beszélni komoly szakemberek is lelkesen, hogy a multiverzum végtelen sok világának igazsága esetén, szükségszerűen kell lennie, egy ugyanolyan világnak, mint a miénk (és közben elkezdik ecsetelni, hogy most is van egy ugyanolyan tudós, mint ő, és éppen ugyanerről beszél...stb), csak meresztem a szemem. Nem tehetek róla, de ez szimpla infantilizmusnak tűnik. A végtelennel való dobálódzás szvsz. semmi több, mint a korlátlan szabadosság a matematika játszóterén.

Soha nem látott még senki két ugyanolyan bolygót, de galaxist se, sőt, még két egyforma embert se. Még az egypetéjű ikrek se tökéletesen ugyanolyanok. Még a vicikvacak ujjlenyomatok is elég megbízhatóan egyediek. Soha ugyanolyan életforma ki nem alakult még ezen a bolygón se (csak hasonlatos), pedig ez a Föld, ahol a környezetek elnagyoltan nézve, más bolygókhoz képest gyakorlatilag egyformák. Gyakorlatilag soha semmi olyasmit nem találtunk, ami az ugyanolyan világok lehetőségének valamiféle minimálisan is alapot teremtő elméletét felállíthassuk.

Nagyon jól hangzik, hogy a végtelen sok variációban egyszer ugyanúgy meg kell ismétlődnie annak, ami már egyszer volt, vagy ami van, de ez csak játszadozás a szavakkal, mert erre mondhatom azt is, hogy a végtelen sok variáció azt is jelentheti, hogy nem ismétlődhet meg már ugyanaz, ami egyszer volt. Erre mondhatod, hogy de van rá esély, következésképpen a végtelenben előbb vagy utóbb ennek meg kell történnie, mire én meg azt mondom, hogy van arra is esély, hogy a végtelen variáció miatt ugyanaz nem ismétlődhet meg újra, márpedig a végtelen miatt ennek is meg kell történni, de ha ez megtörténik, akkor az első állítás nem működőképes, semmiképpen.

Két egymással totálisan kibékíthetetlen ellentmondást fogalmazunk meg úgy, hogy lehetetlen, hogy ez is, vagy az is legyen, pedig mind a kettőre tök ugyanúgy létezik esély. Bármelyik valósul meg, a másik esélyeit nullára redukálja.

Szerintem ennek tükrében konkrétan és tényleg nulla esély látok arra, hogy egy ugyanolyan világ kialakuljon, mint a miénk, még multiverzum esetén is.

Azért kíváncsi lennék a lenullázás helyett ellenérvre is. :) - hogy megtudjam, hol tévedek.

Nem lenne igaz az a tézis, hogy végtelen variáció esetén fennáll annak az akármilyen mértékű valószínűsége is, hogy ugyanaz a variáció nem fog már még egyszer előfordulni?

Végtelenül sokoldalú kockát dobálva van arra esély, hogy sose jöjjön ki ugyanaz az oldal? Szerintem igen, pont a kocka végtelen számú oldalából adódóan.

Ha az az állítás, hogy aminek van esélye, az be is következik előbb vagy utóbb a végtelenül sok variációból, akkor a kockás eset kapcsán állított dolognak is be kell következnie, ami paradoxonhoz vezet.

Tehát nem állítható matematikai alapon az, hogy a végtelen sok variációból előbb vagy utóbb ismétlődésnek kell történnie, mert ennek meg nem történésére is van esély, éppen a végtelen variációk "száma" okán.

Mit látok ebben a levezetésben rosszul, kedves nullázó(k)? Tényleg kíváncsi vagyok. :)

@17-18: Ennek nincs köze a multiverzum-elméletekhez. Simán nem tudjuk, hogy mekkora az univerzumunk. A mi sajátunk. Értelemszerűen a belátható része egy kb 13,8 mrd fényév látszólagos sugarú gömb (kicsit kevesebb, mert a lecsatolódás korától látunk csak), ami egy kb 45-47 mrd fé valós sugarat jelent. De hogy ezen túl mekkora, nem tudjuk. Még azt sem, hogy véges, vagy végtelen nagy-e.

Nem igazán tudom, hogy milyen végtelen variációról beszélsz. Annak az esélye, hogy a világegyetemben két helyen pöccre ugyanaz a faj megjelenjen elképesztően kicsi, de véges kicsi. Annak az esélye, hogy a két helyen jelen lévő azonos fajban van két, az utolsó atomig azonos egyed, még ennél is irdatlan sok nagyságrenddel kisebb, de véges kicsi. Nincs végtelen sok variáció, véges sok van, viszont lehet akár végtelen sok próbálkozási lehetőség - vagy véges sok, de elképesztően sok. Persze, nem láttunk még két ugyanolyan embert, bolygót, windowst, ez tiszta ügy. De ez a megvizsgált esetek viszonylagosan kis számából adódóan várható is. Viszont ez semmilyen módon nem jelenti azt, hogy ha végtelen nagy, vagy véges, de minden képzeletet felülmúlóan nagy a világegyetem, bármilyen véges kis valószínűségű esemény ne következne be.

Téged a végtelen variáció vitt tévútra - ami valójában véges.

@19: Természetesen a végtelen nagy univerzum modellje konzisztens az ősrobbanás-elmélettel. Elég ciki lenne, ha nem lenne az, aztán mégis próbálnának rájönni a kozmológusok, hogy véges, vagy végtelen nagy-e a világunk.