Miért ellenzik oly sokan az atomenergiát?

#1 az atomenergia (és más energiafajták) "tisztasága" sok szempontból mérhető. A viták éppen azért lehetségesek, mert ettől függően eléggé eltérő eredmények jönnek ki.

A technokraták, különösen az atomenergiát ismerők, hajlamosak a dolgot kizárólag fizikai ismérvek szerint mérni, és akár igazuk is lehet.

A zöldek (a butább fajtája, mert aki gondolkodik, nem tartozik ebbe a csoportba) azért tarthatják veszélyesnek, mert ők kizárólag az emberi oldalát tekintik.

A megfelelő mérlegelés az lehet, hogy figyelembe vesszük az egyes energiafajták minden létező környezeti hatását (a közvetettet is), figyelembe vesszük a költségeit (az összeset, a jövőbelit is), és figyelembe vesszük az emberi tényezőt. Legfeljebb ezek arányát érdemes alaposabban mérlegelni.

Jók az eddigi hozzászólások, mindegyik releváns.

A nukleáris energiának valóban vannak veszélyei, rengeteg a kisebb, nagyobb esemény, és várható ezek szaporodása, különösen a keletkezett nukleáris szemét kapcsán.

Én helyeslem az alternatív energiák bevezetését, lehetőleg minél kevesebb atomerőműre legyen szükség, de ahogy szaporodik az emberiség és nő az átlagos életszínvonal, úgy exponenciálisan nő az energia igény, ezt be kell látni.

Mindennek van veszélye, akár egy húsüzem is prezentálhat katasztrófát, romlott konzervekkel, egyebekkel.

Kitörhetnek járványok, lehetnek természeti katasztrófák, ezzel együtt kell élni, amíg a veszélyeket nem tudjuk csökkenteni.

A legnagyobb gondokat nem is az új létesítmények jelentik, hanem az elöregedett reaktorok, tárolók, a szivárgó tartályok, stb.

Mivel kénytelen vagyok, megbízok a reaktorok biztonságában, de a világért sem költöznék Paksra, vagy közvetlen környezetébe.

Ez szép de mire alternatíva? Az a baj, az atom kiváltására sehogyan sem akaródzik valós stabil, alternatív alaperőművet létrehozni.

A napelem/napfarm tévút, ahogy a szélkerék farm sem akkora jelentőségű.

Egyes egyedül amiben jelenleg potenciált látok, az a biotechnológia által fejlesztett etanol/metanol stb termelő génmódosított levél, vagy mesterséges levél membránokból.

Már közel az áttörés (10-15 év talán), és egyben megoldódna a tárolás is. A szénhidrogének egyszerű hordókban tárolhatóak biztonságosan, majd felhasználhatóak hagyományos erőműben vagy autókban esetleg biocellákban. Bár mint a többi ez is jó drága és kiforratlan.

Pedig egészen konkrét paraméterekkel kell rendelkeznie egy alaperőműnek.

Stabil 24/7 rendelkezésre állás. Ezen felül a skálázhatóság, nagy energiasűrűség és környezettől való függetlenség is ideális.

Ez adja a hálózat gerincét. Minden más instabilis folyamatért keményen meg kell fizetni, pl a szén és gázerőművek bepöccintésével.

Az alternatíva lehet az import is: építsen atomenergiát, akinek van gyéren lakott országrésze, ahol, baj esetén nem dönti anyagi romlásba az országot egy megyényi terület lakosságának evakuálása.

Rövid távú alternatíva lehet a megújulók (nálunk főleg nap) kombinálása földgáz erőművekkel, esetleg talonban tartva a meglévő szénerőműveinket vész esetére (ha nem jönne az import)

30 év múlva meg ki tudja mi lesz. Bejöhet a fúziós energia, lehet hogy az akku-technika fejlődik annyit, hogy gazdaságosan tárolni tudunk benne...

"A napelem/napfarm tévút, ahogy a szélkerék farm sem akkora jelentőségű."

Ezt azért mondd el a németeknek is.

[link]

Én csak azért nem ellenzem, mert nem tudok jelenleg jobbat mondani.

De a radioaktív bomlástermékek tízezer évekig való biztonságos tárolását még majd az utódainknak meg kell oldani, és nekik kell kifizetniük is sajnos...

#17, ez azért elég csúnya öngól volt :D

Tehát a csodálatos napenergia nappal szétégeti a hálózatot... na és éjjel? Éjjel mit csinálnak a németek?

Hát vásárolják az áramot, stabil atomenergiából és szén+ gázerőműveket indítják be.

[link]

"megtermelik olcsón a tiszta áramot az ország északi részén;

de mivel nincsenek kiépítve az ehhez szükséges hálózati kapacitások, nem tudják eljuttatni délre;

ahol ezért kénytelenek más forrásokból, azaz fosszilis erőművekben megtermelt áramot venni;

és az egész pazarlásnak a költségét a fogyasztókkal fizettetik meg."

"De a legnagyobb baj, hogy az energiafordulat igazából nem tette zöldebbé a német áramtermelést. Hiszen ha az atomerőműveket lekapcsolják, a zöldenergiát meg nem tudják tárolni, és valamiből akkor is kell energia, ha épp nem fúj a szél és nem süt a nap, akkor nem lehet megúszni környezetkárosítás nélkül."

...

Mindez akkor ér valamit, ha időközben megtalálják az energiatárolás Szent Grálját. Ha nem, akkor kuka az egész és a nép fizette meg, sokszoros áron.

"De a radioaktív bomlástermékek tízezer évekig való biztonságos tárolását még majd az utódainknak meg kell oldani, és nekik kell kifizetniük is sajnos...

"

Idézném egy korábbi válaszomat, amit egy másik kérdéshez írtam:

>>Már vannak olyan erőmű tervek, amelyekben az elhasznált fűtőanyag felhasználható és ott ártalmatlanításra is kerül. Akár 100 éven belül is eljöhet az első ilyen és akkor az őrzés-védelem idejét akár 10^2-10^3 évvel is csökkenthetjük.

Másrészről arról is érdemes beszélni, hogy tulajdonképpen mi is a kiégett fűtőelem, mi van benne. Betöltéskor 4-6% U235 és 94-96%U238.

A normál kiégésű fűtőelem a ciklusa végén ~1% U235-öt és 90-92% U238-at tartalmaz, amiket újra lehet ( és kell is ) hasznosítani.

Ezen felül keletkezik 1,5-2% Plutónium és 1-1,6% radioaktív maradványelem valamint 3-4% stabil elem.

Ha a 92% uránt újra hasznosítod fűtőelemként, a 3% stabil, nem radioaktív elemet leadod a méhtelepen és azt a kevéske plutóniumot eladod az oroszoknak (vagy valamelyik másik atomhatalomnak) akkor valójában az összes fűtőanyag 3-4%-a ami ténylegesen hulladékként jelenik meg.

Egy teljes erőművi üzemidős ciklus alatt ~2000 !tonna! fűtőanyagtöltetből kb 50-70 tonna tényleges radioaktív hulladék keletkezik és mivel ezek viszonylag nagy rendszámú atomok izotópjai ezért ezek összesen 20-25 köbméter helyet foglalnak csak. Egy ~Paks erőmű 50 éves ciklusa alatt összesen egy átlag szobányi problémás hulladékot termel, a többi nagy aktivitású hulladék az hasznosítható (a Paks II tervezett kapacitású erőmű ennél kicsit többet).

Ha fogsz egy kellően nagy gránitréteget mondjuk 1,5km mélyen oda leviszed, lerakod és visszabetonozod azt onnan az életben nem szedi ki senki. Persze nyilván ilyet nem illik csinálni :) <<