Mindennek van szaga. Az illatmolekulak folyamatosan jonnek mindenbol. Miert nem fogy el az anyag? Peldaul egy vasgolyo? Ertem, hogy a molekula nagyon kicsi, de sok kicsi sokra megy.

Mert a vas gyakorlatilag nem párolog, és ilyenkor azt az anyagot érzed, amivel a vasat bekenték.

Ez azért elfogy idővel. Nincs minden anyagnak szaga, pl. üvegnek nem szokott lenni.

#1-es jól le lett pontozva, pedig nagyjából jól írta.

[link]

"Mindennek van szaga. Az illatmolekulak folyamatosan jonnek mindenbol. Miert nem fogy el az anyag?"

Nincs mindennek szaga.

Legjobb tudásunk szerint a szagmolekula egy fehérje "szubsztrátja" Ha a kémiai szerkezeténél fogva kölcsönhatásba lép a szaglóhám sejtjein lévő speciális fehérjékkel. A legelfogadottabb hipotézis azt mondja, hogy a szagkötő fehérjék a szagmolekulát a sejtek felszínén ülő receptorfehérjékhez szállítják, de az is lehet, hogy a kötőfehérje–szagmolekula komplex kötődik a receptorfehérjéhez. A különböző szagkötő fehérjék más-más affinitást mutatnak a szagmolekulákkal és a receptorfehérjékkel szemben. A nyálkahártyában bontófehérjék is vannak – talán azért, hogy folyamatosan eltávolítsák a szagmolekulákat vagy szagmolekula–kötőfehérje komplexeket, és így elősegítsék, hogy a jelkeltés megszűnjön a szagforrás eltávolítása után.

A szagmolekula és a receptorfehérje kölcsönhatása megváltoztatja a fehérje szerkezetét, és a receptorhoz tartozó G-fehérje vagy a foszfolipáz C-t, vagy az adenilil-ciklázt aktiválja, s ennek nyomán másodlagos hírvivő, vagy inozitol-trifoszfát (IP3), vagy ciklikus adenozin-trifoszfát (cAMP) kerül a sejtbe. Ezeknek a másodlagos hírvivőknek a hatására a sejtmembránban kinyílnak a kalcium- és nátriumion-csatornák, és idegimpulzusok képződnek.

Ezt érzékeli az agyad az adott szagnak/illatnak.

Na, most nézzük a vasat.

Ennek nincs szaga.

De ez is párolog. Vagy helyesebb szóhasználattal szublimál.

Hogy könnyebben számolhassak, legyen egy 56 grammos (molnyi mennyiségű) vasgolyónk. Ez is folyamatosan szublimál. Hogy miért nem fogy el? Azért, mert az Avogadro-szám olyan rettenetesen nagy szám. Ez az 56 grammos vasgolyó 6*10^23 db vasatomot tartalmaz.

Szobahőfokon a vasgolyóról elszublimál a könnyű számolás kedvéért 1000 atom másodpercenként. Ha ezt az ezret megszorzom 60*60*24*365-tel, akkor megkapom, hogy egy év alatt hány atom távozik.

Ez 31.536.000.000 atom.

Szóval évente 31 milliárd atom elszublimál.

Namost ha az Avogdro szám 6*10^23-ját elosztom ezzel a 31 milliárddal, kiderül, (hogyha a párolgó felület kisebbedését elhanyagolom), akkor még 6*10^13 évig párolog.

Szóval tízezermilliárd év kell ahhoz, hogy elfogyjon.

Na ezért nem látod, hogy elfogyna a vasgolyó.