Milyen alapvető kölcsönhatások zajlanak le egy csillagban (például a mi napunkban)?

félig laikus mentális kép:

Az a cucc ott a Napban meleg. A melegség (magas hőmérséklet) pedig azt jelenti, hogy a plazmát alkotó részecskéknek nagy a mozgási energiája. Szóval van egy csomó szabad proton ami őrült sebességgel száguldozik össze-vissza. Időnként ütköznek, és ha az elektromágneses taszítás ellenére elég közel kerülnek egymáshoz, annyira hogy már az erős kölcsönhatás lesz a domináns, akkor a 2 proton "összetapad", a létrejövő He2 atommag pedig gyakorlatilag azonnal ß+ bomlással deutériummá alakul.

A protonok közti erős (nukleáris) kölcsönhatás erős és vonzó, de csak nagyon rövid távolságig hat. Az elektromos kölcsönhatás gyenge és taszító, de nagy távolságokban is hat. Ha tehát két proton közeledik egymáshoz (mert mondjuk valamitől épp egymás felé haladnak nagy sebességgel), akkor a két proton előbb lassul, majd ha sikerül eléggé megközelíteniük egymást, akkor a taszítás vonzássá változik, és összetapadnak. Eközben nagy energia szabadul fel más részecskék kilövődése formájában (pozitron, neutrínó), ami az összetapadt protonokat is meglöki ellenkező irányban, tehát a protonok is felgyorsulnak, azaz a plazma még jobban felforrósodik. Ebből lesz a nagy nyomás, ami ellentart a gravitációnak.

Ironikus módon az egész folyamatot maga a gravitáció indítja be, mert a protongáz a gravitáció hatására kezd el zuhanni a középpont felé, a protonok így tesznek szert akkora sebességre, hogy össze tudjanak ütközni.

kis kiegészítés a #11-hez:

Szóval van az elektromágneses kölcsönhatás, ami taszítja a protonokat egymástól.

Van az erős kölcsönhatás, ami vonzza őket, de csak akkor, ha már nagyon közel vannak egymáshoz.

Van a gravitáció, ami mindenkit vonz, és ahhoz kell, hogy elég nagy legyen a plazma sűrűsége ahhoz, hogy az ütközések érdemi eséllyel bekövetkezzenek.

És van a gyenge kölcsönhatás, aminek a ß bomláshoz van köze, de ennek a módját pontosan sosem értettem.

Ily módon mind a 4 alapvető kölcsönhatásnak szerepe van a Nap működésében.