Miért nyeli el a fényt és a rádióhullámokat a fekete lyuk, ha a fotonnak nincs tömege, tehát nem hathat rá a gravitáció sem?

Annyit azért vegyünk észre, mégis honnan tudjuk, hogy a fotonnak bármije van/nincs?

Méréssel, tapasztalással, sehogy máshogy. Vannak elméletek, azaz modellek egyes fizikai jelenségekre. Ha egyeznek a tapasztalással, megtartjuk, mert hasznos, ha nem egyeznek, keresünk másik elméletet (esetleg apró módosítással).

Fentiek azért fontosak, mert a foton kettős természete azon tapasztalásból következik, hogy egyes méréseknél úgy viselkedik, mintha hullám lenne (azaz a tömegéről beszélni értelmetlen), lásd fényjelenségek. Más méréseknél pedig úgy viselkedik, mintha lenne tömege, azaz hat rá a gravitáció (fényelhajlás gravitációs térben). Ha pedig hat rá, akkor a mért (például elhajlási) adatokból szépen kiszámolhatjuk az elmélet alapján, hogy mennyi is az a tömeg. De tudnunk kell, a foton nem olyan, mint egy kődarab, tehát amíg a hatását nem észleljük, nem értelmezhető semmilyen tulajdonsága. Se hullám, se tömeg. A (nem létező) erőmentes vákuumban száguldva tehát egyszerűen foton, nem beszélünk se tömegről, se hullámról. Mikor azonban kölcsönhatásba lép valamivel, akkor kiderül, éppen milyen képét mutatja. A kvantumdinamika azt is meg tudja mondani, mikor mi várható, de ez már messzire vezet.

@23:

"Más méréseknél pedig úgy viselkedik, mintha lenne tömege, azaz hat rá a gravitáció (fényelhajlás gravitációs térben)."

Pont arról beszéltünk kicsit hátrébb, hogy mivel a gravitációt a tér görbületének értelmezzük, nem kell, hogy valaminek tömege legyen, hogy hathasson rá a gravitáció. Épp ezért a fény elhajlásából gravitációs térben nem következik, hogy lenne tömege.

#23: „Fentiek azért fontosak, mert a foton kettős természete azon tapasztalásból következik, hogy egyes méréseknél úgy viselkedik, mintha hullám lenne (azaz a tömegéről beszélni értelmetlen), lásd fényjelenségek. Más méréseknél pedig úgy viselkedik, mintha lenne tömege, azaz hat rá a gravitáció (fényelhajlás gravitációs térben).”

Wow, ez mesteri.

A hullám-részecske kettősségnek, vagy annak, hogy hat-e rá a gravitáció, viszont semmi köze ahhoz, hogy van-e tömege*.

Az elektron is hullámként halad (ez ismert), és egy tömegtelen részecske pályája is elhajlik egy masszív égitest mellett (erről a tényről #12-ben írtam, gyakorlatilag 1 lépésben megkapható az ekvivalencia elvből).

*: Csak hogy világos legyen miről beszélünk: [link]

#25: „ és egy tömegtelen részecske pályája is elhajlik egy masszív égitest mellett”

Sőt, még egy aktívan nem gravitáló részecske pályája is.

Vagyis se annak, hogy erő hatására hogyan viselkedik, se annak hogy ő maga görbíti-e a teret* nincs köze ahhoz, hogy a pályája elhajlik-e egy masszív objektum mellett -- legalábbis az ekvivalencia-elv értelmében.

* már ha ez a hatás 0 vagy elhanyagolhatóan kicsi.

A foton különös részecske. Viselkedése kívül esik azon a körön, amit a klasszikus mechanikával le lehet írni vagy meg lehet érteni.

A fotonnak NYUGALMI tömege nincsen. Van neki viszont impulzusa és mozgási energiája. Ha pedig energiája van, akkor ahhoz az E = m*c^2 alapján akár tömeget is rendelhetünk. És mivel a sebessége mindig állandó, a "tömege" végső soron az energiájától függ. Az energiája meg a frekvenciájától.

De inkább átadom a szót nálam okosabbnak:

[link]

@27:

"Van neki viszont impulzusa és mozgási energiája. Ha pedig energiája van, akkor ahhoz az E = m*c^2 alapján akár tömeget is rendelhetünk."

Te vagy a harmadik (!) aki ezt beírja. És a harmadik, aki ezt benézi, ugyanis ez nem igaz. Attól, hogy a pólókon és a bögréken ezt látjátok, általános esetben az E = mc^2 nem igaz, csak speciálisban. Itt pont nem alkalmazható. Nézd vissza a 19. hozzászólást.

#27: „De inkább átadom a szót nálam okosabbnak:”

Szerintem kezdhetted volna ezzel.

Persze nem sok haszna volt. Rockenbauer lehet hogy okosabb nálad, viszont fizikában értelmezhetetlen amit művel.

A saját "elméletét" (lol) nyomja, ezoterikus és nem fizikus, legyen akármilyen okos.

#28: A bögréken látható E=mc^2 képlet _igaz_. Sőt, éppen ez az m definíciója a bögréken.

A képlettel nem az a baj, hogy „általános esetben nem igaz”, hanem az, hogy egy másik tömeg-fogalmat használ. (Ezt használta pld Einstein egy darabig, Feynman, meg még sokan mások.)

Bővebben: [link]