Miért van az, hogy pl az Europa, vagy az Io felszínét nem látják élesen a csillagászok, de a 234000 fényévre lévő csillagnak a bolygóját igen?

Úgy, hogy a 234000 fényévre lévő csillagnak a bolygóját tulajdonképpen nem is látjuk. Pl. a csillag mozgásából, vöröseltolódás változásából, illetve ha a bolygó pont a csillag előtt vonul át, akkor a fényerő változásából lehet következtetni a bolygó jelenlétére. Ennek a periodicitásából lehet következtetni a pályájára, lehet következtetni a méretére, illetve a csillag spektrumának elemzésével a bolygó összetételére is lehet következtetni. Persze ehhez nagyon precíz mérések kellenek.

[link]

(Közvetlen módszerekkel maximum néhány homályos pixelt látunk egy ilyen exobolygóból.)

Amúgy a vicc jut eszembe:

- Doktor úr, mostanában egyre rosszabbul látok messzire.

- Nézzen ki az ablakon, mit lát?

- A napot.

- Hova akar még ennél messzebbre látni?

Hát, barátom, ha bármelyik exobolygóról van ilyen felbontású képed, küldd el gyorsan, ez éppenséggel az Európa:

[link]

Az exobolygókról állatira nincs semmiféle képünk.

A legjobb csillagászati távcsövek sem "látják" őket, illetve a legújabbak már valamit. Főleg a csillagjukat kis részben kitakaró áthaladásuk fényváltozása, a csillagjukról jövő fény spektrumanalízise utal arra, hogy ott vannak.

Egyetlen darab felvételünk sincs semmilyen exobolygóról, ahol az több lenne egy homályos pöttynél.

A fenti Europa-fotóhoz is oda kellett menni jó képekért. A távolságok a naprendszerünkön belül is már iszonyatosak.

Innen a földről az Európából és Ióból is csak ennyi látszik:

[link]