Az élet (evolúció) milyen függvény szerint fejlődik?

Nézhetnénk az egyedek idegsejtjeinek a számát, bár azt visszamenőleg csak becsülni tudjuk.

Az a baj hogy a legtöbb változás az minőségi és nem mennyiségi.

Ez az idegsejtes számolás nem is lenne rossz ötlet:

[link]

összefügg a fejlettséggel.

bár lehet hogy ez közelebbi értéket adna:

idegsejtek száma / testtömeg

"De ha osztasz a testtömeggel, vagyis az 1 kg-ra jutó idegsejtek számát nézed, akkor az ember kerül a lista elejére :)"

1) Bármilyen számot lehet addig osztani-szorozni, míg kihozod az embert a csúcsra. A kérdés az, hogy van-e biológiai relevanciája.

2) Egy hangya tömege kb 3 mg, így esetében a tömeg-idegsejt arány sokkal jobb, mint az embernél.

Valószínűleg az idegsejtek száma helyett jobb lenne az idegsejt-idegsejt kapcsolatok számát illetve az idegsejt hálózat bonyolultságát alapul venni. Egyébként felhívom a figyelmet, hogy a madarak, akik nem is szerepelnek a táblázatban, sokkal kevesebb idegsejttel képesek bámulatos teljesítményre, amit az agyuk egészen más szerkezete tesz lehetővé (ún. sztriatális agy).

Ráadásul egy probléma, hogy az idegsejttel rendelkező lények fajszáma a teljes élővilág fajszámához (bacik, gombák, növények is beleértve) képest elenyésző, így ez a módszer nem ad képet az élővilág egészéről.

1. az idegsejt kapcsolatok száma is egy lehetőség, jó lenne arról is egy táblázat

2. ha már egyedeket nézünk, akkor természetes, hogy a populáció legfejlettebb egyedét vesszük egy adott időszakban, ezért lényegtelen, hogy az élővilág nagy részében nincsenek idegsejtek.

"ha már egyedeket nézünk, akkor természetes, hogy a populáció legfejlettebb egyedét vesszük egy adott időszakban,"

Tehát még egyszer. Ha jól értem, az evolúció adott pillanatbeli állapotát úgy akarod megadni, hogy fogod az adott korszakban legfejlettebb élőlényt, és hozzá rendelsz valami számot az idegsejtek alapján. Mondjuk tekintsük az embert 100%-nak, a szivacsot meg 1%-nak, így minden korszakhoz tudsz rendelni egy számot 1 és 100 közt. Pl a krétában a legfejlettebb állat a nem tudom mi volt, és legyen az értéke mondjuk 75%. Így szépen le tudod írni a fejlődést meg a kihalásokat is olyan módon, hogy évről-évre megnézed, hogy van-e növekmény, vagy esetleg kihalás történt. Az első szivacs volt az 1%, az első csiga 10%, megnézed mennyi idő telt el, stb, kapsz egy felfelé ívelő görbét, ami az ember megjelenésénél eléri a 100%-ot.

Mindezzel az a baj, hogy az evolúció kezdeti, ám nagyon izgalmas lépéseinél (pl prokarióta-eukarióta átmenet) végig 0 lesz az érték, mert nincs agyuk. Nagyon-nagyon sokáig 0 lesz az érték, mert csak olyan élőlények fejlődtek (igaz hihetetlenül nagyot), amik nem rendelkeznek az általad kiválasztott mérendő tulajdonsággal, azaz az idegsejttel. És ez a probléma, hogy ezzel a módszerrel nem tudod leírni a teljes evolúciót illetve a teljes élővilágot, pl nem tudsz különbséget tenni egy sivatag és egy őserdő között, ha a legfejlettebb állat mindkét helyen egy rovar. Pedig nyilván olyan módszert keresünk, ami erre képes.

Olyan módszer nem létezik, mert az élőlények közötti legtöbb különbség nem mennyiségi, hanem minőségi.

Pl: helyváltoztatás képessége, mindenevés képessége, eszközhasználat, stb.