Mindig január 06.-ra, esik vízkereszt ünnepe? Mit ünneplünk ezen a napon?

Nem esik, hanem akkor van. A katolikusok Isten istenként való megnyilvánulását ünneplik három csodán keresztül (tribus miraculis). Ez a három csoda, melyben Isten jelent meg:

- A napkeleti bölcsek hódolnak az újszülött előtt.

- Krisztus megkeresztelkedik, miközben az Atya hangja hallatszik, és a Szentlélek galamb képében leszáll Jézus vállára.

- Krisztus első csodája a kánai menyegzőn.

Krisztus megkeresztelkedése külön ünnepet is kapott a katolikusoknál a vízkeresztet követő vasárnap.

#1.

NEM csak a katolikusok, hanem a protestánsok és az ortodoxok is. És valójában Jézus Istenként való fő megjelenéseit ünneplik. Eredetileg a születés is ebbe a körbe tartozott.

#Kérdező

A vízkereszt (vagy másik nevén epifánia) a kereszténység egyik legősibb és legfontosabb ünnepe. A Gergely-naptár szerint január 06., a Julianus naptár és a kopt naptár szerinti dátum nem átszámolva január 19-nek felel meg a Gergely-naptárban. A nagyhetet, húsvétot, valamint a pünkösdöt követően éves ciklusban a vízkereszt, majd a gyertyaszentelő a keresztény ünnepek második legősibb rétege. Legelőször gnosztikus keresztényeknél említik az ünnepnapot, de nagyon hamar elterjedt más keleti keresztény közösségekben is. Nyugaton valamivel később jelent meg, de ott is elterjedt. Kezdetben ez egy nagyon nagy összetett ünnepnap volt. Ekkor ünnepelték Jézus születését Betlehemben, a napkeleti bölcsek látogatását, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban és a kánai mennyegzőn tett első csodáját Jézusnak. Eredetileg nem tartották annyira lényegesnek Jézus születésének ünneplését, ezért csak ennek az ünnepnek egy részeként tartották. Másrészt egyes hagyományok szerint ez volt Jézus születési ideje, mivel a zsidó hagyományok szerint a próféták születésének/fogantatásának napja és a haláluk napja megegyezett. Ez Jézusnak pészahkor volt, ami a zsidó naptár szerint niszán hónap 14. Erre kilenc hónap tévet hónap 14. Ez szabadosan átváltva akkor a kopt naptár szerinti tübi hónap 11. vagy 15., míg a görög naptár szerint Poszeidon hónapjára esik. Ez Julianus-naptárra, majd Gergely-naptárra átváltva január 06. vagy január 10. Később jelent meg az igény egy önálló, kizárólag a születést ünneplő ünnepre, amit kezdetben minden közösség máskor tartott. Számtalannál is több dátum volt, és abból csak egy javaslat, valamint ahhoz kötődő a később egyetemesnek elfogadott dec. 25. Az örmény ortodox keresztények egyébként úgy gondolták továbbra is, hogy jan. 06. a helyes dátum, ezért náluk a karácsony a mai napig egy napra esik vízkereszttel. Azóta, hogy a születésnek külön ünnepe van, ekkor három dolgot ünneplünk, amit nagyon jól összefoglalt az első válaszoló. A katolikusok kicsit soknak érezték egy napra, ezért került át papíron a keresztelkedés a következő vasárnapra. De ez csak papíron van így. A valóságban minden vízkeresztkor számos misén ugyanúgy szóba kerül a keresztség, illetve magának a víz megáldásának szertartása is visszautal erre. Szintén ekkor újítják meg a katolikus a keresztségi fogadalmukat. Persze vasárnap még egyszer megemlékeznek róla.

Szóval valahogy úgy lehetne a fontosságát meghatározni, hogy: húsvét, karácsony, pünkösd, vízkereszt és alattuk minden más. Ez így van valahogy csökkenő sorrendben.

Szokások kapcsán érdemes megemlíteni a házszentelést, amikor ha van lehetőség, akkor a pap, ha nincs, akkor egy gyakorló hívő a családból (általában apuka vagy nagyapa, tehát családfő) elmond egy áldást a családra, a házra, az ott lakókra, a környékre és az évre úgy általánosságban. Ezt követően felírják a szemöldökfára az évet, valamint a C, az M és a B betűket (Caspart, Menhart és Balthazar, vagy más magyarázat szerint "Christus Mansionem Benedicat", tehát "Krisztus áldja meg e hajlékot"). Ezt követően megszentelik a házat, a családod, valamint az egyes szobákat. Szintén sok helyen ittak a szentelt vízből. Keleti katolikusoknál és ortodox keresztényeknél különösen nagy hagyománya van a szimbolikus újrakeresztelkedésnek, amit gyakran jeges folyóban ejtenek meg az éghajlat miatt. Hagyományosan a "vízkereszti időszak" gyertyaszentelőig tartott, ami szintén nagyon ősi. Jeruzsálemi keresztény gyökerei vannak, Jézus bemutatását ünnepli a jeruzsálemi templomban. Ez az utolsó ünnep az évben, amikor Jézus még csecsemőként jelenik meg. Egyben sok helyen a vízkereszt mellett ez volt a másik nagy karácsony utáni díszleszedős ünnep.