Hogy győzhetem le a félelmemet, vagy legalábbis hogy "élhetem túl"?

Ne parázz!

Én egy hídon nem merek átmenni, talán csak a kocsiút közepén mernék ( a Megyeri hídon visszafordultam, pedig széles a járda), de a repülőn vidáman nézegetek lefele, érdekes dolog látni fentről a világot, az összes repülő katasztrófás filmet megnézem, de mindig vidáman szállok fel és nézelődök...

Első vagyok..

Gyomor? Ma már nyoma sincs a liftezésnek (egyszer jöttem haza dobálós időben IL-18-al, az csak úgy 6500m-en "járt", na az ugrált rendesen), úgyhogy ettől ne tarts...

Azóta repültem vagy 40-szer, sokszor TU134-el, de már azokon se volt semmi...

Elveszett számomra az ezzel járó legfeljebb izgalom.

Én akkor valahogy kifogom mostanában a rossz időt.

Ha jól tudom, a Wizzair boeing gépekkel repül Angliába.

Tavaly év vége felé elég nagy turbulencia volt visszafelé, még az ételeket sem kínálgatták, a stewardessek is bekötve ültek.

Előtte meg leszállásnál hirtelen megdobta a turbulencia a gépet és fél-1 méterre voltunk a földtől, mikor felgyorsított és újra felszállt a gép, tett egy kört míg várta, hogy alábbhagy a légmozgás.

Ezt nem ijesztgetésnek szánom, ilyen előfordul, én elég sokat repülök és még élek :)

Manapság már nagyon biztonságosak a gépek, ha megnézed mennyi gép repül a világban szerte mindenfelé, messze ez a legbiztonságosabb utazási mód.

Persze ha baj van, akkor a dolog kimenetele bizony megjósolható...

De ne erre koncentrálj.

Én elég félős vagyok szeptember 11 óta félek repülni, azóta mindig a gép leghátuljába ülök ( az biztonságosabb, mint az eleje ha esetleg lezuhan nagyobb eséllyel éled túl) és így legalább mindig hallom ahogy a stewardessek beszélgetnek.

Amíg gondtalanul cseverésznek, nevetgélnek addig én is nyugodtabb vagyok.

Ne aggódj, nem kell.

Vigyél rágót, felszálláskor és leszálláskor jó (van aki nem érzi, én azonnal érzem, amikor elkezdik csökkenteni a magasságot).

Amikor elindul a repcsi az olyan, mintha autóban ülve hirtelen nagyon elkezdesz gyorsítani, kicsit belenyom az ülésbe. Ezt érezni fogod. A felszállás elejét is. Én ezt szeretem a legjobban az egészben, a többi része unalmas :))) Tkp nem érzel semmit.

Az előfordulhat, hogy rossz idő esetén kicsit mozgatja fent a gépet, azt érezheted, de nem vészes. Én évente többször utazom, és csak 1-2szer volt ilyen.

Ablak mellé szeretek ülni, szeretek nézelődni, gyönyörű látvány fentről. Nappal a táj, este a város fényei.

És vigyél olvasnivalót, az útközben leköti a figyelmedet.

Indulás előtt 20 perccel vegyél be 2-3 szem Daedalon-t. Egyrészt hányingercsillapító (első alkalommal az ember, ha olyan, képes idegi alapon is hányni), másrészt egy kicsit bekómálsz tőle, és nem annyira fog érdekelni, hogy most amúgy rosszul kéne lenned.

Én is nagyon parás vagyok, például távolsági busszal nem bírok utazni egyáltalán, de repülőn így simán. Egy hátránya van, lehet hogy elalszol tőle, és akkor nem látod, milyen szép helyek fölött repültök el (pl. nekem a legnagyobb élmény a Balaton volt, basszus tényleg olyan, mint a Google Maps-en :D ).