Kölföldön élők! Hogyan boldogultok? Hogy jött az ötlet, hogy kiköltözzetek? Hogy láttatok neki a munka kersésnek?

Mint "nagyon tapasztalt" külföldön élő (fél éve vagyok itt), azt mondanám, mindenképp tedd meg.

Én későn érő tipus vagyok, harmincas éveim közepén kerekedtem fel. Tapasztalt szakemberként otthonról pályáztam pár hónapon át: érdekes módon szinte mindenhonnan kaptam visszajelzést, 2 helyre kireptettek interjura, ebből egyikből lett munka.

Miért indultam neki: talán meglepő, de nem a pénz, hanem a külföldi élettapasztalat, "kalandvágy", helyemet megállni akarás miatt.

Otthon is jo (nagyon jo) fizetésem volt (én legalábbis ugy éreztem), jo, nagyon kényelmes, nemzetközi munka a világ egyik legnagyobbikánál - bár kicsit kevés volt a kihivás

Itt nagyságrendekkel kisebb, bár multi cégnél vagyok, helyi piacért felelős... kisebb dombon kapirgálok - de a munka sokkal keményebb (pl munka reggeltol este 11-ig) - de nem panaszkodom, elvégre kihivást akartam :-) De ugy érzem, tudom hasznositani eddigi tapasztalataimat (bár más szempontból meg minden nap ujat tanulok)

Nehézségek itt is vannak, nem is kicsik: sajnos a héten is távozott 2 munkatárs (elbocsátás) és folyamatos leépités zajlik... ill. harcolunk, h. a mi kis országos szervezetünk fennmaradhasson

Szerintem jo otthoni szakmai tapasztalattal nagyon jo esélyei vannak az embernek, nem érzek semmi megkulonboztetést - nyilván informatikusok, pénzügyesek, mérnökök előnyben sok országban (de én például nem ezeken a területeken dolgozom). A pillanatnyi lehetőségek természetesen függnek az általános helyzettól: perpillanat mindenhol nehezebb a munkakeresés és találás

Mindezt Svájcból irom. Távlati tervek: ittmaradni néhány évig (vagy akár tovább), vagy tapasztalatokkal gazdagodva továbbléni néhány év mulva távolabbra, pl Szingapur, esetleg Kina, vagy az érdekesebb európai országok (pl. Bulgária, Lengyelország, Csehország) vagy ki tudja merre. A lényeg: szemeket nyitva tartani. Most igy látom - aztán majd kiderül