Tudtok mondani olyan tengerparti országokat mondani ahol nem kell borravalót adni?

"Jobb adni, mint kapni!" - szellemiségben neveltek. Adni, adakozni mindig nemes lélekre vall. Nem nagyon jártam tengerpartokon, de a horvátoknál és az olaszoknál is, a szépen felkerekített borravalómmal megpróbáltam hazám és a magyarság jó hírét kelteni.

Minden viccet félretéve javaslom, hogy pár napra vagy hétre csapj fel pincérnek, vendéglátósnak! Hogy átérezd, átéld a másik embertársad sorsát, munkáját.

Kérdésedre: az összes nagy tengerparti városban van gyorsétterem (pl. McDönci). Ott nem fogadhatnak el, nem is adnak az emberek borravalót.

>"Jobb adni, mint kapni!" - szellemiségben neveltek.

Azért egy hajléktalannak, még inkább egy szegény sorsú barátnak én szívesebben adakoznék. Ami marad, azt vigye csak a pincér...

Teljesen igazatok van. Ha így írjátok én is adnék, - ha megtehetném. 20 éve lassan, hogy utazásra nincs pénzem, de ez már az én bajom, legalább nem viszem drága hazánk smucigságának hírét szerte a nagyvilágba. Kész öröm látni, ahogy dolgozik az igazság...

Viszont ha egyszer mégis lehetőségem lenne kijutni külföldre, plusz még egy étterembe is kíváncsiságból, ahol nem tudok villantani 4..5 aljrókát csak mondjuk egyet... Vagy épp annyit sem, legfeljebb mosolyogva megköszönöm a szolgálatot... Bizony joggal lenne meg a véleményem az egész ország vendéglátásáról (nyilván megaláztatásom minden fórumon el is panaszolnám) ha a kiszolgálásnál ezt - fogalmazzunk finoman - éreztetik velem. Csak mert a lórudinak is két vége van és egyáltalán nem mindegy, ki melyik oldalról szemléli a dolgokat... Ettől még egyetértek a pincérekkel, hogy a borravaló jó dolog és fogalmam sincs, mekkora munka és áldozat az övéké, ami által bemehetek egy étterembe és ehetek egy olyan sültet, amit otthon bizony kevés vagyok annyira ízletesre, gusztusosra elkészíteni, az asszony meg -huncutul kacsintgatva- bármily csábosan ringatva csípőjét szervírozza, azért mégsem egy étteremben vagyok.

Ellenben eszembe jut ilyenkor az éttermi takarító személyzet, az ottani konyhai kisegítők serege, aki ebből egy vasat sem kap. Azután a hentes a piacon, a halász érdes, vágásokkal tele, öreg keze a ladikban, vagy akár én, mint egy hétköznapi eladó egy szakboltban, akik -mint köztudjuk-, messze nem végeznek olyan kemény és felelősségteljes, nehéz munkát, mint ami a vendéglátóiparban és azon belül kifejezetten a felszolgálásban van...

Mondjuk szerintetek legalább tizedannyira nehéz lenne az én munkám is? Nem cipelem persze vállaimon a Földet, legfeljebb néha a sérvem jön ki egy-egy csomag vagy 500méteres kábeldob alatt, esetleg szorulok a napvégi záráskor, hogy elrontok -e egy visszaadást, hisz a fizumból kell betolnom a hiányt. Vagy csak harmadannyira vagyok értéktelen, semmirekellő ember, mint egy kiválóan képzett és gyakorlott éttermi felszolgáló? De akkor hol legalább az a tizedannyi borravaló a fizum mellé, ami úgy is annak a fizetésnek a többszöröse lenne? Érted a logikai bukfencet...

Lehet, nem az én hibám, hogy egyesek többet keresnek, mások pedig ezzel összemérhető mennyiségű, ugyan olyan becsületes munkáért a töredékét csupán... Az se az én hibám, hogy önző emberek úgy akarnak extra profitot termelni, hogy az általam igénybe vett szolgáltatásban dolgozókat nem szeretik tisztességesen megfizetni. Vigasztaljon a tudat, hogy ez nemcsak ebben a szakmában jellemző. Mégis egyes szakmákban van, másokban meg nincs borravaló.

Nyilván az ellen kézzel lábbal tiltakozna minden borravalót elváró, hogy a világon az összes szegény ember csakis ezen szakmákba akarjon tömegével bejutni és mondjuk autómosónak csak olyan embert találjon a munkáltató, aki 4..5 euro borravaló alatt a munka végeztével diszkréten megköpködi a szélvédőt, öblítésképpen levizeli a reflektort vagy foltosra hagyja a felületet, esetleg pusztán ronda grimaszokat vág munkája végeztével. Ne adj Isten minden egyéb, nem borravalós szakmában is holnaptól hirtelen ez a módi lenne...

Nem vagyok borravaló ellenes. Felőlem adjon csak aki tud. Ellenben ne várják el, azaz ne ösztönözze a környezet semmilyen módon ezt.

Előre leszögezem, hogy nem vagyok borravaló ellenes! Ha egy pincér/nő flottul kiszolgál nem sajnálom honorálni a tevékenységét. Azonban nem tudhatom, hogy valóban az ő zsebében "landol-e" a borravalóm. Olyanokat olvasni, hogy van ahol a tulaj mindent elvesz a pincérektől, máshol közösbe teszik és valamilyen rendszerint újraosztásra kerül (szakácsok is kapnak belőle. Míg harmadik esetben a teljes összeg az azt kapó pincér/nő zsebében marad. Én kizárólag az utolsót tekintem etikusnak.

Egy balatoni (rém)történetet azért elmondok. Kb. 30 éve, Balaton, strandfürdő étterem. Második fogásnak rizses húst rendeltem. Kértem hozzá kenyeret. Ez volt a "kedves" válasz a hölgytől: "EHHEZ KENYERET???". Akkor még volt 1 Ft-os. Az utolsó forintig kértem a visszajárót.

Üdv.