Első repülő út. Hogyan működik?

A Norwegian nem indította újra tengerentúli járatait és ennek is megvan az oka.

Van olyan amerikai fapados légitársaság amelyik jár Európába, de arra nem kell számítani, hogy a fapadosok valaha is számottevő szerepet fognak játszani a tengerentúli utazásban. Egyszerűen idegen a működési modelljüktől.

A fapadosoknál az egyik lényeges szempont, hogy a lehető leghomogénebb legyen a géppark. Nyilván könnyen átlátható, hogy milyen könnyebbségel jár, ha nem 13 féle géptipust kell szervizelni hanem egyet és annak 2-3 változatát. A fapadosoknál a gépek kizárólag keskenytörzsű eszközök, kontinensen belüli gazdaságos hatótávolsággal, 5-6 órás maximális repülési idővel. Ezeknek a gépeknek van úgynevezett XR, extended range változata is amelyekkel meg lehet próbálni a tengerentúli repülést, de csak Európa észak-nyugati széléről a keleti part egyes nagyvárosaiba. Szűk körnek csábító ajánlat.

Aztán ez drága dolog is. Az USA légi piacára nem méretgazdaságos egy-két várossal betörni, sokaknak beletört már a bicskája.

Még millió apróság teszi pénztermelés szempontjából érdektelenné a transzatlanti fapados járatokat, de pl. a Wizz is gondolkodott a témában, de azon a UK reptéren ahol jogokkal rendelkeznek, nem alkalmasak a pályák az XR gépek kiszolgálására. Rövidek.

Érdemes szem előtt tartani, hogy az európai fapadosok jelenleg olyan üzemanyaggal repülnek, amit nem terhel adó az EU-ban, ellentétben az USA légipiacával, ahol adóztatják a kerozint. A zöldek már követelik is az adóztatást Európában. Na akkor lesz vége az olcsó repülgetésnek errefelé. Az Easyjet is fapados társaság és egyelőre mindegyik jól elvan itt Európában, nincs szükségük átrepülni az óceánt ahhoz, hogy jövedelmezőek legyenek. A Condor az egy más tészta, lehetnek ott még nagyobb gondok is...

Az egész kérdéskör megértéséhez szükséges tudni, hogy mi a különbség a hagyományos (legacy) és a fapados (ultra low budget) légitarsaságok működési, üzleti modellje között. Az egyik alma, a másik körte. Sokan azt gondolják, hogy a repülés az repülés, ami korántsem igaz, és ebből adódik, hogy nem értik, miért nem jár fapados Amerikába. De ha ismerjük a működési modellek mibenlétét, akkor arra is megvan a válasz, hogy mi van ha nem az a légitarsaság visz az átszállás után, ahol a foglalást kezdeményeztem.

Ilyen eset fapadosoknál nem fordulhat elő. Náluk nincs átszállás. Nincs. Kész. Pont. Tehát, ha lenne a Wizznek járata Angliaból New Yorkba, akkor az úgy működne, hogy veszel egy jegyet Pestről Lutonba, aztán veszel egyet Lutonból New Yorkba. KETTŐ darab jegyet! Aztán, hogy hogy oldod meg az eljutást egyik járatról a másikra az a magánügyed. Ha van elég időd, nem késik a géped, nem sújtja hóvihar Angliát stb. akkor fölveszed a csomagod, kijössz a tranzitból, újra becsekkolsz, föladod a bőröndöd, beállsz a security screening sorba, megkeresed a kaput és ha minden jól megy útnak indulsz az USA-ba.

Ha viszont valami gebasz van, és nem érsz oda a második géphez, az "no show", buktad a jegyed vegyél másikat holnaputánra. Azzal, hogy nincs lehetőséged (MERT NINCS) egyben venni a jegyet, a légitarsaság csak széttárja a kezét, egyéni szoc probléma. Az ő szempontjukból a két járat között nincs semmilyen hivatalos kapocs. Ez a fapados működés egyik lényeges ismérve, rengeteg pénzt takarítanak meg azzal is, hogy a rendszerüknek nem kell átszállással foglalkoznia.

Fapadossal legtöbbször csak akkor éri meg repülni, ha közvetlen uticélra utazol.

A hagyomanyos légitársasagok HUB központú működési szerkezetben dolgoznak. Európában például a British Airways londoni, a Lufthansa frankfurti és müncheni, az Air France párizsi, a KLM amszterdami hub-bal, központtal létezik. Keskenytörzsű gépeik úgynevezett ráhordó járatokkal viszik az utasokat Európa fővarosaiból a HUB-ba, ahonnan aztán átszállás után mehetsz a világ minden irányába. Tehát az Európan belüli járataik leginkább nem céljáratok, elsődleges céljuk, hogy elvigyenek a "nagygépig"

Például, ha Marseilles-be megyek, akkor van egy direkt fapados járat, de Air France-al is lehet menni, de azon kívül, hogy valószínűleg drágább, előbb elvisz Párizsba, aztán onnan Marseilles-be. Na nyilván itt sokaknak célszerűbb a fapados választása. Akinek a cége megveszi az Air France jegyet az persze más eset, de most az átlagemberről beszélünk.

Na de talán most már érthető, hogy milyen résekbe nyomulnak a fapadosok és miért nem létkérdés számukra a transzatlanti repülés.

Na most, a legacy társaságok a fapadosokkal ellentétben a piacon szövetségekbe tömörülnek 2000 óta. Három nagy szövetség van, a SkyTeam(Air France, KLM, Delta stb.), a Star Alliance (Lufthansa, United stb.) és a OneWorld (American, British Airways stb.) Természetesen egy rakat légitársaság tartozik még mindegyik csoportba, ha érdekel tessék rákeresni.

Ezek a cégek összekötik a foglalási rendszereiket, menetrendjeiket, törzsutas programjaikat. Tehát ha veszek egy jegyet Atlantába, akkor pl. a KLM-nél veszek 1 db Bécs/Budapest-Atlanta jegyet. Nem kettőt, egy jegyet! Ezért a KLM először elvisz Amszterdamba, ahol nem lépek be Hollandiába, hanem egyenesen az USA felé induló géphez megyek persze útlevél ellenőrzésen keresztül. A csomagom nem kell fölvenni, automatikusan átviszik a csatlakozó járatra. Mivel könnyen előfordulhat, hogy a KLM-nek nincs az adott időpontban arra a desztinációra szabad gépe, az egyik partner társaságának a járatára tesz fel, ami szinte biztos, hogy a Delta lesz. Mivel összedolgoznak, ezért megosztják a menetrendben a járataikat is. Ezért van egy KLM járatnak Delta jaratszama is, és több más partner társaság száma is. Ezt nevezik codeshare járatnak. Könnyen belátható, hogy így mindenki jól jár, hatékonyabb a kihasználtság. A fapadosok ebből a játékból ki vannak zárva az átszállásképtelenség miatt, ez is egy ok arra, hogy kisebb lelkesedéssel keressék a távolsági repülés lehetőségeit.

Azzal, hogy a Delta visz, vagy visszafelé Párizson keresztül az Air France hoz haza, neked nem kell foglalkoznod. Te egy KLM jegyet vettél, hogy hogyan visznek Atlantába, meg onnan vissza Pestre vagy Bécsbe, az az ő dolguk. Oldják meg. Megoldják. Ha valami gebasz van, megoldják, hogy átfoglaljanak másik járatra tehát gondoskodnak rólad. Mert te nem egy Budapest-Amszterdam és egy Amszterdan-Atlanta jegyet vettél, hanem EGY Budapest-Atlanta jegyet. Azért az nagyban megkönnyíti a dolgot, ha magad veszed a jegyet náluk és nem valami közvetítőn keresztül.

Minden részletre nem tértem ki, de nagyjából erről van szó.