Az Air France Budapestről csak Párizsba üzemeltet közvetlen járatokat?

Nem vagy ügyetlen. Nagyon sokan nem értik a légiközlekedés működési modelljeit, főleg akik csak fapadossal repültek eddig.

Tehát két főbb, alapvetően különböző modell van: a fapados (ultra low cost) és a hagyományos (legacy). Ezek elsősorban és lényegileg nem a fedélzeti szolgáltatás minőségében különböznek.

Az Air France hagyományos légitársaság. Csakúgy, mint a többi hagyományos, HUB alapú járatszervezéssel működik. Ez azt jelenti, hogy van egy központi reptere, az AF-nak konkrétan a CDG, ahonnan indulnak és ahová érkeznek a járataik. Nem point to point konkrét célállomások között utaztat, hanem a különböző kiinduló városokból elvisz Párizsba a CDG-re, ahol vagy megérkeztél, vagy átszállsz és utazol tovább a végcélodig. Ez azért van, mert a hagyományosok elsősorban nem az európai helyijárataikból élnek, mint a fapadosok, amiknek nincs távolsági közlekedésre alkalmas szélestörzsű gépparkjuk, hanem az Európán kívülre induló távolsági járataikból. Az Európán belüli útvonalaikat melyeket a keskenytőrzsű gépparkjukkal repülnek, ráhordó járatoknak nevezzük. Ezekkel viszik a népet Párizsba, hogy aztán átüljenek a valódi pénzt termelő távolsági járatokra. Ez a HUB (központi reptér) jellegű működés. Abszolut és lényegileg különbözik a fapados működéstől amelyben NEM létezik az átszállás fogalma, ezért értelmezhetetlen lenne az egyetlen központi reptér.

Tehát, az Air France-al is el tudsz menni Londonba, csak előbb elvisz Ferihegyről CDG-re (ráhordó járat) aztán ott átszállsz a Londonba induló Air France gépre. Egy darab Budapest-London Air France jegyet veszel, de Párizsban át kell szállnod. Ha az ember nem akar Londonba átszállással utazni, akkor két lehetősége van. Vagy egy közvetlen fapados járattal, vagy olyan hagyományos légitársasággal megy, aminek London a HUBja. Az pedig a British Airways. Tehát például a KLM HUBja Amszterdam, a Lufthansáé Frankfurt és München, az Ibériáé Madrid stb. Mind mind úgy működik, hogy ráhord a központjára és onnan visz tovább. Nyilván ez a modell a távolsági repülések kezelésére van kitalálva. Ezt ellensúlyozva virágzanak a fapadosok európai point to point helyijáratai, mert a fapadosok direkt nem használják az átszállás intézményét és nem képesek, de nem is akarnak valódi, 7,5 óránál hosszabb távolsági járatokat üzemeltetni. Köszönik, ők jól elvannak így is. Kiegészítik a hagyományosokat.

Még egy példa: menj el Nizzába. Mehetsz Air France-al, ahol előbb elvisz Párizsba, aztán onnan Nizzába. Vagy mehetsz egy fapadossal, ami közvetlen Nizzába visz. Kinek mi a logikus.

Vagy menj el Los Angelesbe. Air France, párizsi átszállás és onnan LA. OK, de miért nem mész közvetlen Wizzairrel? Vagy Ryanairrel, Easyjettel? Ja, mert olyan nincs. És nem is lesz. Soha.

Szóval az Air France ezért nem üzemeltet közvetlen járatokat Pestről máshova mint Párizs. Mert eszébe sem jut. Mert nem akar. Mert nem dolga.

Az Air France számos helyre elvisz Európában, csak előbb elvisz Párizsba.

Igen.

[link]

Igen, pontosan.

Azonkívül a Transavia France bázisa Orly. A nagy hagyományosok lépése a fapadosokra, hogy létrehoznak a legacy és az ultra low cost közé egy low cost szintű leányvállalatot, megpróbálva a független fapadosok felől a saját pénzügyi hatókörébe terelni a keresletet. Ilyen a Lufthansának pl. a Eurowings. A Transavia a KLMé és alájuk tartozik a Transavia France. Az Air France és a KLM meg egy cégcsoport. Ezek annyiban hasonlítanak a független fapadosokra, hogy sok tekintetben olcsósított a működésük, pl. kizárólag egy géptipust üzemeltetnek csak turista osztállyal. Viszont nagy előnyük, hogy a nagy cég menetrendjében is kalkulálnak velük, tehát adott esetben át tudsz szállni Transaviáról Air France-ra vagy KLM-re.