Mi a különbség az egyszerűsített számla és az adásvételi szerződés között?

"Az adásvételi szerződés egy egyezségkötés két fél között arról, hogy az egyik fél (azonnal vagy valamikor a jövőben) átruházza egy dolog tulajdonjogát a másikra, aki ezért cserébe kötelezi magát a vételár megfizetésére."

Az egyszerűsített számla is konkrétan egy egyezségkötés két fél között arról, hogy az egyik fél (vagyis a bolt) átruházza egy dolog tulajdonjogát a másikra (vagyis a cégre akinek a nevére kerül az egyszerűsített számla), aki ezért cserébe kötelezi magát a vételár megfizetésére. Tehát valaki bemegy a boltba vásárolni a cég nevére dolgokat, beteszi a bevásárlókosárba az árukat, a pénztárhoz megy, ott egyezséget köt a bolti eladóval aki leolvassa az áruk vonalkódját, rákerül az egyszerűsített számlára a bolt neve, címe, adószáma, alatta a vásárló cégének neve, címe, adószáma és alatta a megvásárolt áruk és a végösszeg. Ezáltal létrejön egy egyezség, egy egyszerűsített számla amit a bolti eladó kinyomtat majd kötelezi a céget vagy vevőt a vételár kifizetésére. Ha ezt ott helyben nem teszi meg a vevő akkor a cég utólag kifizeti. Tehát létrejött az adásvételi szerződés ami lényegében egy hosszú papír amire rá van írva, hogy egyszerűsített számla.

"A számla pedig a számviteli- és az áfatörvény által nevesített bizonylat, amit szolgáltatás vagy termék értékesítésekor ki kell állítani."

És ez a bizonylat miért nem adásvételi szerződés? Nem értem. Ugyanaz a kettő, nem látok semmi különbséget.

"Például ha kereskedésből veszel külföldről behozott használt autót, amin még nincs magyar rendszám, jó eséllyel kötni fogtok egy adásvételi szerződést, majd miután a kereskedés forgalombe helyeti az autót Magyarországon, valóban megveszed az adott autót és ekkor természetesen kapsz róla egy számlát is."

Jaa, mostmár értem! Tehát a boltban létrejön egy adásvételi szerződés amit nem adnak oda a vevőnek hanem az automatikusan bekerül a rendszerbe majd ezután erről az adásvételi szerződésről készül egy bizonylat vagyis számla amit odaadnak a vevőnek. Ez az egyszerűsített számla. Vagyis az egyszerűsített másolata/változata az adásvételi szerződésnek. Jól gondolom?

"Nem lopás."

Miért nem? Ha valakinek a nevére rákerül valami és az aki kifezette úgy dönt, hogy az övé lesz az nem lopás? Tehát ha mondjuk neked nincs pénzed házra és autóra és ezért elküldöd a barátodat, hogy vegye meg neked a nevedre, kiállíttat a te nevedre adásvételi szerződést a házról és az autóról amiket ő kifizet helyetted akkor az egyik pillanatról a másikra legálisan megteheti, hogy beszáll az autódba és elhajt valahova vagy befekszik az ágyadba mert az az ő háza, ő fizette és nem számít, hogy a te neveden van?

"Bemész a boltba vásárolni egy kiló kenyeret. Szerződsz egy céggel, hogy eladsz nekik egy kiló kenyeret."

Nincs ilyenről szó! Valaki besétál a boltba és megvásárol termékeket amiket rárakat egyszerűsített számlára a cég nevére, ezáltal a cég szerződést köt a bolttal. De ezt megteheti bárki a cég tudta nélkül viszont annak nincs sok értelme, lopásnak is minősül ha haziviszi magával a céges névre szóló bolti termékeket. A bolt adja el a cégnek az egy kiló kenyeret, lényegtelen ki fizeti.

"Kiálítasz egy cégnek számlát egy kiló kenyérről, de soha nem szállítod le nekik a kiló kenyeret. Akkor most a nálad lévő kiló kenyér a másik célg tulajdona?"

Igen!

"Tartozol nekik egy kiló kenyérrel?"

Igen mert az ő nevükre került rá az egy kiló kenyér és illegális hazavinni céges tulajdonban lévő terméket.

"Egy bármilyen, kiállított számla, kizárólag a pénzügyi teljesítést igazolja. Ráadásul kizárólag adózási okok miatt van rá szükség. Ha nem lenne NAV, nem lenne szükség számlára sem."

De ha valaki vásárlói kártyával vásárol és egyszerűsített számlát kap céges névre akkor a rendszerbe belekerül egy adásvételi szerződés a cég adataival, nem? Mert amikor valaki elad valamit valakinek akkor kötelező adásvételi szerződést készíteni, nem? Ha valaki vásárol egy házat vagy autót akkor is kötelező adásvételi szerződést készíteni a vásárlásról. A boltban lévő termékeknél is így van. Például a tej. A szóját, mandulát, rizset, kókuszt megtermesztik, a tejüzem felvásárolja ezeket a nyersanyagokat és léterjön róla egy adásvételi szerződés, onnantól kezdve ezek a növények a tejüzem tulajdonában lesznek. Tejet készítenek a felvásárolt alapanyagokból és az elkészült különféle tejeket a bolt megrendeli a gyártól, ők eladják a boltnak. Létrejön erről egy adásvételi szerződés és a boltba szállítják a tejeket. Onnantól kezdve a bolt tulajdonában lesznek. Vegyük példának most a szójatejet. Ott áll a bolt polcán ami a bolt tulajdonában van. Elvinni nem lehet onnan a bolt engedélye nélkül, fizetés nélkül. Miért? Mert a bolt tulajdonában van! De aztán valaki bemegy a boltba egy doboz szójatejért és megvásárolja. Onnantól kezdve is a bolt tulajdonában van az a doboz szójatej? Nem! Onnantól kezdve a vásárló tulajdonában lesz, igaz? Pénzért cserébe megvásárolta a szójatejet tehát ott keletkeznie kell egy adásvételi szerződésnek! Hol az adásvételi szerződés? Bekerül a rendszerbe? Ha vásárlói kártyával céges névre veszi meg akkor az adásvételi szerződést a cég nevére rakják, igaz? A számla egy bizonylat az adásvételi szerződés létrejöttéről, nem? A bolt eladja a cégnek a szójatejet amiről számla készül. Ha készül róla egy számla akkor céges néven lesz, nem? A cég tulajdonába kerül, igaz?