Ha kijárok dolgozni az osztrákokhoz, akkor azt itthon is le kell adózni?

Egyszerre egy helyen adózol, Bàs.

Àfa nem tartozik bele, amit pl a napi fogyasztàsi cikkek utàn fizetsz.

Mvel életvitelszerűen , évi 183 napot meghaladóan itthon vagy, (ingázol) így igen, hiába van kettős adóztatást elkerülő egyezmény rá.

Ha kint adnának szállást évi 183 napon túlmenő időre, akkor viszont már nem kellene mert a kettős adóztatást elkerülő kizárja a itthoni adózást.

Ahogy a #3 írja.

Ausztriával van kettős adóztatást elkerülő egyezménye Mo-nak. Ha bizonyíthatóan évi 183 napon túl tartózkodsz Ausztriában, akkor nem kell Magyarországon adóznod az ottani jövedelmed után, csak Ausztriában. Ha viszont Magyarországon vagy évi 183 napot, vagy többet, akkor csak Magyarországon kell adóznod, Ausztriában nem.

Állandó lakcímmel pl., ami alapján a bizonyítási teher nem rajtuk, hanem rajtd van, hogy az ellenkezőjét bizonyítsd pl. hogy kint is van lakcímed, vagy szállást ad a munkáltató szerződéses formában (pl. szálloda) .

Egyébként még annyi kiegészítés, hogy a két országban adózás akkor is megvalósul, ha tudodo bizonyítni, hogy kint élsz, de mellette itthonról más tevékenységből származik bevételed.

Akkor a kinti jövedelem után itthon nem kell adóznod, de az itthonit be kell vallani, és szjaba tájékoztató adatnak be kell írni a kinti jövedelmet is.

Ha magyar cég fizeti a béredet, akkor itthon adózol. Ekkor lehet a 183 napos szabály.

Ha külföldi, akkor külföldön, függetlenül attól, hogy 1 napot vagy 364-et dolgoztál másik országban.

Én nyaranta az osztrákoknál dolgozom, ott is adózom. Szezonmunka osztrák szállással.

Kb semmi köze a 183 napos szabálynak a munkáltató székhelyéhez...

[link]

04. Magánszemélyek külföldről származó jövedelme

2.1. Az illetőségre vonatkozó magyar szabályok

A magyar előírások4

szerint belföldi illetőségű az a magánszemély, aki

• magyar állampolgár (kivéve azt a kettős állampolgárt, akinek Magyarországon nincs

bejelentett lakhelye),

4 Az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint.

6

• az a magánszemély, aki a külön jogszabály5

szerinti szabad tartózkodás jogát egy naptári

évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja (elsősorban EU, EGT

állampolgár),

• az előző pontba nem tartozó, a külön jogszabály szerint letelepedett jogállással6

rendelkező magánszemély, illetve

• a hontalan magánszemély.

"2.3. Az Egyezmény illetőségre vonatkozó szabályai

Ha egy magánszemélyt két állam a saját belső joga alapján egyaránt belföldi illetőségűnek

tekint, akkor a tényleges illetőség kérdését az Egyezmény lakóhelyről vagy illetőségről szóló

cikke határozza meg (jellemzően a 4. cikk).

Az Egyezmény alapján a magánszemély tényleges illetőségét az állandó lakóhely, a

létérdekek vagy más néven az életvitel központja, a szokásos tartózkodási hely vagy az

állampolgárság alapján (ebben a sorrendben) kell megállapítani. Természetesen egyes

Egyezmények az itt felvázolt sorrendtől eltérhetnek. "