Ha teszveszen, zsibvásáron eladok valamit (haszonnal) kell utána adózni? Ezért büntethetnek?

Nagyon szívesen.

Csak az értékhatár a lényeg. Azt sem nézik, hogy a termék új, vagy használt és hogy mennyi a hasznod egy-egy árun. Ha egy adóévben nem éri el a 200.000 Ft-ot a bevétel, akkor az nem minősül üzletszerű tevékenységnek, csak alkalomszerű eladásnak, ezért is nem adóköteles.

"Ha egy adóévben nem éri el a 200.000 Ft-ot a bevétel, akkor az nem minősül üzletszerű tevékenységnek, csak alkalomszerű eladásnak, ezért is nem adóköteles."

Ez nem igaz! Nem az összegfüggő, hogy üzletszerű-e vagy sem, de felőlem mindenki azt csinál, amit akar!

Kedves utolsó!

Nem szeretném a dolgot tovább ragozni, de ha te eddig másképpen tudtad ezt, akkor érdeklődj utána a legilletékesebb helyen, az APEH-nál. Én ezt tettem és megerősítést kaptam. Mi kellene még?

Én elhiszem, hogy egy APEH-os nénike neked ezt az információt adta, de ez nem jelenti azt, hogy egy hivatalos eljárásban is ez lesz az álláspont. Ha írásban kérsz az APEH-tól állásfoglalást, még akkor is odaírják a végére, hogy ez az állásfoglalás csak egy alkalmazott szakmai véleménye és konkrét ügyben nem lehet rá hivatkozni, vagyis lótúrót sem ér.

Az előző oldalon belinkelt APEH-os tájékoztatóban elég korrektül le van írva, hogy mi a különbség az eseti és az üzletszerű tevékenység között és azoknak milyen adózási vonzata van. Ugyan konkrétan nincs leírva, de jól érződik, hogy mit tekintenek esetinek és mit üzletszerűnek. A problémát az okozza, hogy az üzletszerűség fogalma nincs pontosan meghatározva az SZJA törvényben, viszont más törtvényekben igen. Ott üzletszerű tevékenység alatt rendszeres, haszonszerzési céllal végzett tevékenységet értenek.

Az SZJA törvényben pedig ez van:

(8) Nem alkalmazhatók az (1)-(7) bekezdés rendelkezései akkor, ha az ingó vagyontárgy átruházása üzletszerűen történik. Ekkor - kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg - az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E rendelkezés alkalmazásában üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik.

Én továbbra is azt gondolom, hogy ezt a 200.000-es határt félreérted. Ez nem azt jelenti, hogy 200.000 alatt eseti, felette üzletszerű. Arra vonatkozik, hogy eseti értékesítés esetén 200.000 Ft jövedelemig adómentes, felette adózni kell. Üzletszerű értékesítés esetén pedig 100 Ft nyereségből is adózni kell.

Egyébként én sem akarok ezen vitatkozni, csak azért írom le, amit gondolok, hogy a kérdező ne lepődjön meg ha esetleg mégis üzletszerűnek minősítik a tevékenységét.

A személyi jövedelemadó törvény szerint ingó vagyontárgy minden, ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt és az értékpapírt. Nem minősül ingó vagyonnak a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termés, termény (lábon álló fa).

A jövedelem megállapításának általános szabálya, hogy az ingó vagyontárgy elidegenítéséért kapott ellenértékből le kell vonni a szerzésre fordított összeget, valamint az ingóság megszerzésével, eladásával, értékének növelésével kapcsolatos igazolt kiadásokat. A jövedelem meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben korábban már költségként elszámolt (pl. ha az egyéni vállalkozó tevékenységét megszünteti nincs kötelezettsége a vállalkozásában megmaradt értékcsökkenési leírás keretében elszámolt tárgyi eszközeinek bevételezésére. Ha az ilyen tárgyi eszközt később eladja a vállalkozásában korábban el nem számolt eszközbeszerzési részt veheti szerzéskori értéknek figyelembe.).

Az ingó dolog szerzési értéke a vásárlásról szóló szerződésben, csereszerződésben feltüntetett összeg, vagy a számla, nyugta, elismervény szerinti összeg. Ha a vagyontárgyat a megszerzéskor külföldről hozták be, megszerzésre fordított összegként a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, ha nem történt vámkiszabás, akkor a vásárlásról szóló számla forintra átszámított értékét kell figyelembe venni.

Öröklés esetén - ha azt a hagyatéki eljárás alá vonták -, a hagyatéki eljárás során megállapított értéket, az ajándékba kapott ingóság esetén az illeték-kiszabás alapjául szolgáló értéket, ez utóbbi hiányában az ingóság megszerzéskori szokásos piaci értékét kell szerzésre fordított összegnek tekinteni.

Ha a megszerzésre fordított összeg az előzőek szerint nem állapítható meg (mert például a magánszemély az ingó dolgot olyan hagyatéki eljárásban szerezte, ahol a közjegyző a számba vett ingóságokra egyetlen összeget állapított meg), akkor az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel 25 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek minden olyan bevételt kell tekinteni, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Így az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.

A terményben kiadott földbérleti díj a bérbeadási tevékenység ellenértéke, így ezen a címen adóköteles. Az így szerzett termény elidegenítése ingó értékesítésnek számít, amelynél a szerzési érték igazolására elfogadható a bérbevevő azon igazolása, amelyet a bérleti díj terményben történő teljesítéséről kiadott. Ebben az esetben az értékesítés során nem járhat el a magánszemély úgy mintha mezőgazdasági termelő lenne, nincs joga a terményt vételi jegyen keresztül értékesíteni.

A magánszemélynek az ingó vagyontárgy nem kereskedelmi jellegű átruházásakor a jövedelem után 20 százalék adót kell fizetnie, azonban az év során ilyen címen keletkező adókötelezettségéből negyvenezer forint adómentesnek minősül, csak a negyvenezer forintot meghaladó adót kell megfizetni.

Ha a vagyonátruházásból származó jövedelem az egész adóévben nem haladja meg az adómentes negyvenezer forint alapját jelentő kétszázezer forintot, akkor ezt az adóbevallásban sem kell feltüntetni, egyéb feltételek fennállása esetében kérheti a magánszemély a munkáltatói adómegállapítás lefolytatását.

Ha az ingó dolog értékesítése kereskedelmi jelleggel folytatott tevékenység keretében történik, akkor az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alapján kell a jövedelmet és az adót is meghatározni. Kereskedelmi jellegűnek az értékesítés akkor, ha az ügyletek tartalma és az összes körülmény arra utal, hogy a magánszemély az ingó vagyontárgyak szerzésére (vétele) és értékesítésére (eladása) irányuló tevékenységét rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatja.