Adóelőleg nyilatkozatban szeretnék segítséget kérni?

Nem önálló tevékenység tipikusan a munkaviszony. Ilyenkor a munkáltatód köteles minden adót, járulékot levonni, rendezni a "nevedben".

Szinte minden más önálló tevékenységnek számít, mint például egyéni vállalkozás, adószámos magánszemélyként végzett tevékenység, megbízási szerződés alapján végzett tevékenység stb.

Ha önálló tevékenységről van szó a részedről, akkor arról azt kell tudnod, hogy a kapott megbízási díjjal szemben (bevétel) költséget számolhatsz el a törvényben meghatározottak szerint (kiadás). A kettő különbözete után kell személyi jövedelemadót, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetni (EHO) abban az esetben, ha a megbízási díj nagysága nem keletkeztet biztosítottságot. Egy megbízási szerződéssel dolgozó akkor válik biztosítottá, ha a havi megbízási díja eléri a minimálbér 30 %-át. Ekkor már nem csak SZJA-t, hanem egyéb járulékokat is vonnak a megbízási díjából, és bejelentik az adóhatóság felé, mint biztosítottat. Ha ez nem fordul elő, akkor csak SZJA-t vonnak tőle, és fizetik utána az EHO-t.

A személyi jövedelemadó törvény kétféle költségelszámolási módot engedélyez az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására.

Az egyik a tételes költségelszámolási mód. Ebben az esetben a nevedre szóló számlával, vagy Veled beazonosítható okirattal igazolnod kell a költségeidet (kiadásaidat), csak akkor vonhatod le a bevételeddel (megbízási díjoddal) szemben.

A másik a 10 % költséghányados mód, amikor nem kell igazolnod semmilyen kiadást, ha volt ilyened, ha nem, akkor is a bevétel 10 %-át tekintheted költségnek.

Az adózó dönti el, hogy a két módszer közül melyiket választja. Erről kell nyilatkozni a kifizetőnek, mert ő a nyilatkozat alapján állapítja meg a megbízási díjból a jövedelmedet, és az után vonja le az SZJA-t és fizeti be az EHO-t.

Ugyanez vonatkozik arra, ha nem csak megbízási díjat kapsz, hanem mellé még költségtérítést is.

Év közben nem variálhatod a költségelszámolási módokat, ugyanazon tevékenységre több kifizetőnek nem tehetsz különböző költségelszámolásra nyilatkozatot.

Az elején eldöntöd, hogy melyiket választod, és egész évben aszerint kell meghatározni a jövedelmed.

Év végén az adóbevallásban van olyan lehetőség, hogy ha év közben a 10 %-osra "szavaztál", de Neked előnyösebb lenne adózás szempontjából a tételes, akkor áttérhetsz arra. Persze ahhoz gyűjtögetni kellene év közben a kiadásokról a "hitelt érdemlő bizonylatokat" (mint számla)

Nem szabad össze-vissza nyilatkozni, mivel ha a tételes költségelszámolásra tett nyilatkozatod bizonyos %-os határon belül nem találod jól el, akkor év végén még különbözeti bírságot is kell fizetned utána.

A legtöbben év közben a 10 %-os költségelszámolási módot választják, pontosan azért, mert nem tudják előre jól belőni az egész évi költségük nagyságát. Elteszik a nevükre szóló számlákat, majd év végén áttérnek a tételes költségelszámolásra, ha az nekik kedvezőbb lenne.

Nem olvastad el figyelmesen!

A megbízási szerződéssel önálló tevékenységből származó jövedelemhez jutsz.

Tehát van költségelszámolási lehetőséged a bevételeddel szemben. Vagy a tételes, vagy a 10 %-os.

Én nem tudom, hogy Neked ez a tevékenység milyen költséggel jár, tehát helyetted nem tudok dönteni.

Válaszd a 10 %-os költséghányados "elszámolási módot" az év közbeni adóelőleg megállapításához, gyűjtögesd a nevedre szóló számlákat ezzel kapcsolatban, és ha azok meghaladják az éves bevételed 10 %-át, akkor év végén térj át a tételes költségelszámolási móddal meghatározott jövedelem lehetőségére az adóbevallásban.

Most, év közben így több személyi jövedelemadó előleget vonnak le Tőled (ha várhatóan a bevétel 10 %-át meghaladják majd a kiadásaid), de év végén visszaigénylésed lesz, és nem fenyeget az, hogy rosszul "lőtted be" a költségedet, és különbözeti bírságot kelljen fizetned.

Ha az utiköltséget nem térítik, akkor a 2. pont kilőve, a 3. pont pedig azért, mert ez nem az a kategória. Marad az 1. pont, ahol a "10 százalékos költséghányad alkalmazását kérem"-hez teszel egy X-et.

Így a 200 ezer valahány forintos bevételed 10 %-át levonják belőle, a fennmaradó rész után vonják a kötelező SZJA-előleget, valamint a járulékokat. Járulékot abban az esetben, ha a megbízási díj a minimálbér 30 %-át meghaladja. Mondhatnád, hogy hiszen 200 ezer feletti, persze, hogy meghaladja, de ennek meghatározása függ a díj összegétől, valamint attól is, hogy ezt a díjat milyen időszakra fizetik ki. Tehát mennyi időt dolgoztál érte. Ha több hónapnyi munka díjazása ez az összeg, akkor már egyáltalán nem biztos, hogy eléri a minimálbér 30 %-át, ha havi bontásban nézed a megbízási díjat.

Így már érhetőbb?