Mi értelme volt régebben a svájci frank alapú hitelnek?

En akkoriban egy bankban voltam jelzalog ugyintezo. Volt HUF, EUR es CHF alapon is hitel, senkire nem volt egyik sem rakenyszeritve, mindenki azt vitt, amit akart. Forintot senki nem akart, mert duplajaba kerult a CHF-nek.

Sokak, akik ingatlant akartak venni nem is feleltek meg a forint alapu hitel kovetelmenyeinek, mert ahhoz joval magasabb jovedelem kellett. Meg en is CHF alapu hitelt vettem fel, ugy, hogy tudtam minden kockazatarol.

Nem hitegettunk soha senkit arrol, hogy nem fog valtozni a torleszto. Sot, ki is hangsulyoztuk szamtalanszor, es a szerzodesek is tartalmaztak. Csak hat sokan nem latnak messzebb az orruknal, es nem ertettek a kockazatot, mert csak azt lattak, hogy igy legalabb tudnak ingatlant venni.

#11

"Sokak, akik ingatlant akartak venni nem is feleltek meg a forint alapu hitel kovetelmenyeinek,"

Ugyanezeknek az embereknek CHF hitelt se lett volna szabad kapniuk.

Az emberek is hülyék voltak, de a bankokat is terheli némi felelősség, hogy fűnek-fának hitelt adtak.

Sokan abban a téves hiszemben élnek, hogy az egyetlen probléma a megnövekedett törlesztő részletek mögött a devizában felvett hitel volt.

Anno dazumal a deviza hitelek melletti érvek arról szóltak, hogy korábban a CHF árfolyama más devizákhoz, köztük a HUF-hoz képest is nagyon stabil volt hosszú éveken át, ami statisztikailag ma is igazolható tény. Így svájci gazdaság és a svájci deviza megbízhatósága miatt a CHF hitel kamatok alig tartalmaztak kockázati felárat. Szinte mindenki azt mondta akkor, ez így is marad az akkor látott kép alapján.

Valójában 20 év távlatában bármi és annak az ellenkezője is megtörténhet, amire nem számít tisztelt hitelfelvevő. A konkrét esetben ez a bármi - így utólag már tudva - az volt, hogy sokkal többen választották menekülő devizának a legutóbbi világválság idején a svájci frankot, mint arra előzetesen bárki számított, számíthatott.

De ugyanekkora kockázatot jelentett a csak forintban való eladósodás is ugyanilyen 20 éves távon felvett kölcsönöknél is !

A forint inflációja ugyanilyen hatást váltott ki, ha az következik be. Ez nem így történt az évezred elején, ma már tudjuk. Így sokan abban téves hiszemben hoznak ítéletet a deviza hitelek fölött, hogy a forint kölcsön lett volna a nyilvánvaló jó megoldás. Baromság !

Könnyen kiszámítható, hogy a frank ~ 260-ról ~ 400 -as szintre való árfolyam emelkedése milyen forint hitel kamat emelkedésnek feleltethető meg.

Ahogy a '90-es években is megtapasztaltuk, a hosszú lejáratú kölcsönök kamata az infláció okán 38- 45 % p.a. mértékre növekedett.

A kérdésedre a válasz abban fogalmazható meg, hog a jövőt senki sem ismerheti, a jövőben bekövetkező események nem határozhatók meg bizonyossággal.

A hosszú lejáratú kölcsönök esetében Európában nem csak néhány éve léteznek fix kamatok. Az évszázad elején elindult deviza jelzálog kölcsönök esetében a válság utáni sok évig változó kamatozású kölcsönök voltak csak a piacon,

Azt jól gondolod, hogy a devizahitelezési válság fő oka nem a CHF-ben denominált hitel kamatok drámai növekedése váltotta ki, hanem a frank orbitális mértékű erősödése a főbb devizákhoz képest, ami szükségképpen átgyűrűzött a frank/forint árfolyamára is.

Ez nem, ill. ez SEM volt előre kiszámítható, tervezhető változás a korábbi sok év alacsony mértékű fluktuációs szintje ismeretében.

Ugyanígy bekövetkezhetett volna olyan állapot is, mondjuk egy 2004-ben felvett jelzáloghitel esetében, hogy a frank árfolyama megtartja a korábbi trendvonalát, miközben Mo-on elszabadult volna az infláció ( ahogy a 90-es évek közepén is ez megtörtént ), és a forintban denominált jelzálog kölcsönök kamata menet közben felugrik mondjuk 8 % p.a. -ról pl. 45 % p.a.-ra. Csak utólag tudjuk, hogy ez nem történt meg anno. Utólag lehet okosnak lenni, csak nem érdemes, mert könnyen hülyének nézhetik az ember fiát.

Ahogy mondani szokás : a jövőt illetően egyetlen dolog biztos: a bizonytalanság.

Arra én is kíváncsi lennék, ha egy mikro ökonómiában jártas, témára specializálódott közgazdász megvilágítaná nekünk, milyen pénzügyi konstrukció áll a háttérben, ami által lehetővé váltak néhány éve Mo-on is a 20 éves lejáratú, fix kamatra kihelyezett jelzálog kölcsönök.

Egy tipikus kereskedelmi bank, amely forrás szerkezete alapvetően rövid lejáratú betétekből áll, hogy tud fix kamatra kihelyezni kölcsönt 20 hosszú évre ? Nekem ez rejtély. Jelzálog leveleket csak jelzálog bankok bocsáthatnak ki, egy sima, avagy mezei kereskedelmi bank nem. De akár egy jelzálog bank is hogy tudna forrást bevonni 20 évre fix kamatot ígérve a jelzáloglevél vásárlójának, amikor ilyen távra normális ember nem kötelezi el magát fixen egy alacsony kamatbevételért cserében ?