Miért van nálunk az hogy a huszonévesek is saját lakásokban élnek, emiatt lenyomják a béreket, és albérletben nem lehet rendesen megélni? Ki veszi meg ezeknek az embereknek a lakásokat?

Miért kitől kapnának a sarki boltostól?

"Érdekes, nekem nem vett se zanyu, se zapu lakást."

Láthatod is hogy mi lett az eredménye, egy megkeseredett szerencsétlen alkoholista vagy aki egész nap a gyakorikérdéseken agonizál.

A szüleink mindketten egykék, illetve még apukámnak a nagynénje is gyermektelen. A húgommal ketten kis túlzással 5 ingatlant fogunk örökölni (vagy azok árát). A szüleink 3 szobás lakását, a még élő nagyszüleink kétszobás házát, a már nem élő nagymamám garzonját és háromszobás lakását (amit most apukám örökölt pár éve), és apukám nagynénjének házát. Hitel sehol nincs. Jó, nem Budapest, hanem egy közel százezres megyeszékhely.

Nagyszüleink 80 évesek múltak, a szüleink 60 körül (és apa alkoholista), apa nagynénje 70 felett. Kívánom, hogy minél tovább éljenek, de örökké úgy sem fognak.

Ja és nem gazdag a családunk! Apukám óvodai karbantartó, anyukám gyári munkás. Csak kevés leszármazott van a családban és sok az ingatlan.

25/F