Hogy csinálják ezek az utazgatós youtuberek,hogy jól élnek?

"csak az a tudásom van amit évek alatt magamtól megszereztem "

mindenkinek csak az a tudása van, amit évek alatt megszerzett. az iskola sem helyetted tanulja meg, nem nélküled teszi a fejedbe a tudást és nem csak úgy hozzád vágja a papírt. az iskola (jobb esetben) lehetőséget ad a tanulásra, megpróbálja segíteni egy strukturált tanmenettel, stb. de tanulni neked kell ott is. sőt sok iskolában még annál is kevesebb dolgot tanítanak meg, mint amit kellő érdeklődéssel magadtól megtalálsz. az meg szinte minden iskolára igaz, hogy ha az elvárt minimumot teljesíted az iskolában, amivel a papírt meg lehet szerezni, attól még messze nem leszel jó szakember, csak elégségesen alkalmas. ahhoz, hogy igazán jó szakember legyél az iskolai kötelező anyagon felül rengeteg plussz tanulást magadtól is be kell fektetned - pont ugyanúgy, ahogy magadtól is tanulsz. annyi hiányzik nálad, hogy mivel nem jártál az iskolában, nem is tudod, mit várnának ott el, így nincs összehasonlítási alapod, hogy vajon többet vagy kevesebbet tudsz annál.

ha elég sokat és elég jól foglalkoztál vele, akkor akár jóval komolyabb tudásod is lehet, mint ami egy papír megszerzéséhez szükséges. nagyon sokan vannak, akiknek nincs semmilyen papírja, de mivel érdekli, sokat foglalkozik vele, megtanulja, így ért hozzá és el tud vele helyezkedni. illetve olyanok is sokan vannak, akik mivel érdeklődésből megszerezték a tudást, utána már semmi nehézséget nem jelent nekik megszerezni a papírt is. ha kellően fontos számodra, akkor tegyél érte, hogy elérd. más nem is tud helyetted tenni érte és ha neked nem elég fontos, hogy tegyél érte, akkor másnak miért lenne annyira fontos, hogy helyetted tegyen azért, hogy neked sikerüljön?

"magyarországon sajnos nagyon a papír dominál"

van ahol igen, van ahol nem. cégenként, munkakörönként, helyzetenként eltér. ismerek olyat, aki érettségi (és így OKJ, meg minden más hasonló papír) nélkül a legnagyobb multkinál dolgozott rendszergazdaként, fejlesztőként. mert őt a számítógépek érdekelték, az érettségihez szükséges töri/magyar, stb, meg nem.

ismerek olyat, aki érettségi nélkül második emberként vezet importőr céget, pénzügyi és marketing döntéseket hoz meg sokmilliós, inkább milliárdos tételekben és még csak nem is a saját pénzével dolgozik, hanem valaki más bízza rá a cégét és a pénzét. azért, mert jó abban, amit ott csinálni kell és jobban tudja csinálni, mint a tulajdonos.

biztos ők is sokat szívtak vele, hogy a többségnek számít a papír. de ők is megtapasztalták, hogy egyre többen a tényleges tudást keresik és nem a papírt. főleg mivel egyre több olyanba fut bele mindenki, ahol van papír, csak tudás nincsen.

"sosem voltam nagy tanulós"

az iskola hatékonyan rettenti el az embereket a tanulástól, a kötelező olvasmányok az olvasástól. ne tanulásként gondolj rá, hanem a téged érdeklő terület megismeréseként. mivel téged érdekel, foglalkozz vele.

valaki egyszer azt mondta a munkáról, hogy "ha egyszer megtalálod azt a munkát, ami téged érdekel és szívesen csinálod, akkor soha többé nem kell már dolgoznod, mert a munka szórakoztatni fog". szerintem ez a te helyzetedben a tanulásra ugyanúgy igaz. főleg, hogy a tanulás is munka és a munkának is része a tanulás...

"most meg már öregnek érzem magam hozzá"

20-30 év múlva mégöregebbnek fogod magad érezni, de szerintem akkor még mindig nem leszel nyugdíjas és akkor még képzeld el azt is, hogy annyi idő alatt mennyit fog még változni a technika amit használunk. szerinted mennyi új dolgot kell még addig megtanulni emiatt?

"... sem nagyon megy"

ha nem megy, akkor fejleszteni kell, hogy menjen. semmit sem tudtál, amikor megszülettél. ahhoz képest egész sok mindent megtanultál. járni, beszélni, írni, olvasni, számolni, számítógépeket használni, szerelni, stb.

bárki képes bármit megtanulni, amivel foglalkozik, csinálja, gyakorolja. amit feladsz, nem csinálod, nem foglalkozol vele, abban nem szerzel tapasztalatot és nem leszel jobb sem benne.

amikor azt látod, hogy mások jók valamiben, akkor csak a végeredményt látod. semmit nem tudsz arról a sok tízezer óra tanulásról, gyakorlásról, küzdelemről, kudarcokról, amiket befektettek az oda vezető úton. mások évek, vagy akár évtizedek alatt elért sikereit hasonlítod a saját kezdeti tudásodhoz. mindenki béna volt, amikor elkezdte. csak akkor még senki nem látta, hogy mit milyen bénán csinálnak. mert évekig dolgoztak rajta, hogy eljussanak arra a szintre, amivel már ismertté is válnak.

ha csecsemő korodban ennyi gátlásod lett volna, mint most van, valószínűleg soha nem tanultál volna meg járni, mert mindig elestél. feladtad volna azzal a dumával, hogy neked ez nem megy, nem ez az erősséged. szerencsére akkor még nem beszéltél be magadnak ilyen hülyeségeket, ezért aztán addig botladoztál, míg sikerült felállni és megtanultál járni...

"nem panaszkodni akarok"

de azt csinálod. az akadályokat sorolod ahelyett, hogy a megoldásokat és a hozzájuk vezető utat keresnéd.

"mert depressziós is vagyok meg még beljebb fordultam"

sajnálom, ha így van. nehéz helyzet. de létezik rá megoldás, csak ezt is meg kell keresni. lehet, hogy nem megy egyedül. talán érdemes segítséget keresni. pl. egy pszichológus nagyon sokat tud segíteni. lehet, hogy egyedül, vagy család és barátok segítségével is mehet, bizonyos könyvek is sokat segíthetnek benne, de egy jó szakember, célirányzott segítséggel sokkal hatékonyabb lehet.

"lehet el kell fogadnom"

ha feladod, akkor 100%, hogy nem lesz jobb.

ha nem adod fel, akkor van 50% esélyed, hogy jobb lesz és csak 50% az esélye, hogy ugyanott végzed, mintha meg sem próbáltad volna.

mit veszíthetsz vele, ha megpróbálod jobbra fordítani a sorsod?

"mindentől félek"

nem baj, hogy félsz. a félelem természetes reakció a veszélyes helyzetekre. segít gyorsabban, jobban reagálni és túlélni a veszélyeket.

ne hagyd, hogy megbénítson a félelem és emiatt elmaradjon a reakció a veszélyre. tanulj meg úrrá lenni a félelmeiden, hogy aztán segítsenek a céljaid elérésében.

nagyon sok rutinos, tapaszalt előadóművész van, akik sok évtizedes pályafutás után is még mindig félnek színpadra lépni. csak aztán átfordítják a félelmet ösztönzéssé, hogy ne visszafogja őket, hanem előre hajtsa őket. a titok az, hogy ezt is gyakorolni kell.

"mondhatnák, hogy életképtelen vagyok"

életben vagy, szóval nem vagy rá képtelen. lépj tovább egy magasabb szintre, hozz ki többet az életedből. valami olyat, amit te szeretnél.

"sok jogom sincs"

nem csak jogod van, hanem kötelességed is. tudod mennyi az esélye, hogy egy emberi élet létrejön? tudod mennyi mindennek kell egybe vágnnia ahhoz, hogy ez a csoda megtörténjen? hogy pont az a spermium találkozik a petesejttel és aztán eljut odáig, hogy felnőtt értelmes, életképes ember legyen belőle? elképesztően kicsi az esélye. mégis megtörtént és itt vagy. hozd ki belőle, amit lehet!

ha már ennyit írkáltunk, az eredeti kérdéshez is témába vág, meg a későbbiekhez is és újra pont szembejött velem a videó, szerintem ezt a beszélgetést érdemes megnézned:

[link]

ha már álláskerésről szó volt, Magyarósi Csaba legutóbbi videójában volt egy ilyen állásportál nyereményjáték link, hátha nyersz vele, de ha csak állást találsz, az is nyeremény...

[link]