Átvertek jófogáson. Mit tudok tenni?

Ide írjál: adatvedelem@jofogas.hu

Valami olyasmit, hogy "Tisztelt Adatvédelmi Tisztviselő, az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) 15. cikke alapján ezúton kérelmezem, hogy a rendszerükben regisztrált felhasználói profilom [profil megjelölése], valamint a [profil megjelölése] profilú felhasználó között a jofogas.hu oldal felhasználói felületén xx-xy időintervallumban folytatott beszélgetést indokolatlan késedelem nélkül, de legfeljebb 1 hónapon belül küldje meg részemre, mint önök által rólam kezelt személyes adatokat. Felhívom szíves figyelmét, hogy amennyiben kérelmemnek a GDPR-ban előírt időn belül nem tesznek eleget, úgy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság eljárását kezdeményezem."

Ettől majd valószínűleg jól beszrnak (mivel egy adatvédelmi bírság az nem 2 forint) és megkapod a beszélgetés leiratát.

Akkor már lesz bizonyíték a kezedben a rendőrségi feljelentéshez.

#12, igen, úgy gondolom. ÉN ugyanis meg tudok fogalmazni egy ilyen szöveget úgy, hogy aki ért hozzá, az rögtön látja, hogy ez az ember tisztában van a jogaival és a rendelkezésre álló lehetőségekkel - lásd fent. No persze, ezt a kérdezőből nem nézem ki, ha visszakérdeznek, mondjuk felkérik, hogy igazolja magát, az arra adott reakcióval valószínűleg csak ront a helyzeten. Na meg a NAIH-nál egy ilyen kérelmet elindítani se egyszerű, egy sima e-mail nem elég hozzá, Ákr.-nek megfelelő beadvány kell. Ezért írtam, hogy valószínűleg jól beszrnak, mert ha nem, akkor belőle nem nézem ki, hogy végig is tudja vinni az ügyet. Én végig tudnám.

Ettől függetlenül, ha én lennék egy nagyvállalat adatvédelmi tisztviselője, én valami módon igyekeznék eleget tenni a kérésnek (persze kérném, hogy valahogy igazolja magát), mivel a bírság, a vizsgálat az nagyon nem hiányzik egy ekkora cégnek (minél nagyobb az árbevétel, annál nagyobb lehet a bírság is).

Nem az van már gdpr óta, amit hozzád hasonlóan nyugalmazott rendőr főtörzsőrmesterek szoktak mondogatni, hogy menjen mindenki a fenébe, majd hatóságnak adunk ki adatokat, másnak nem. Egyszer olvasd el azt a hivatkozott 15. cikket talán, hogy mihez van joga BÁRKINEK az adatkezelővel szemben a személyes adatai vonatkozásában.

Itt meg olvashatsz egy határozatot, hogy hogyan lett egy 10ezer forintos vitából 20 milliós bírság:

[link]

Na azok is kva okosak voltak a jogászaikkal, ügyvédeikkel együtt...

Jófogáson nincs visszajelzés rendszer, szóval nem lehet tudni, ki mennyire megbízható. Pont ezért csak utánvét vagy személyes átvétel. Előre utalni nem szabad. Manapság legalább is, mert 15 évvel ezelőtt még nem volt ennyi csaló (kb nem értettek annyira a nethez, aki meg igen, az normális volt).

Én max 1-2 ezer forintos cucc esetén utalnék előre. Aki nem hajlandó utánvéttel küldeni, az már eleve gyanús.

Szerintem nem is létezett soha az a fülhallgató, csak a pénzre hajtott az illető.

Elmehetsz a rendőrségre, de 17 ezer forint túl kicsi összeg ahhoz, hogy komolyan foglalkozzanak vele. Le fogják zárni az ügyet rövid úton, hogy a nyomozás eredménytelen.

Ahhoz, hogy legyen is valami, minimum százezres nagyságrendű kár kell vagy több károsult, akiket szintén átvert.

Nekem volt pl egy rongálási ügyem, ahol ismertem az elkövetőt és szemtanúja voltam a rongálásnak. Be is hívták, kihallgatták, de mivel szerintük 20 ezer forint alatti volt a kár, nem történt semmi. Aztán azt a "20 ezer alatti" kárt végül közel 50 ezerért javították meg nekem.