Nincs nagyobb vágyam, mint bejárjak minél több országot, luxushotelt, luxusszállót, de sajnos magyarországra születtem, ami fizetések szempontjából Európa szégyene. Hogyan váltsam így valóra az álmom?

Nyitottak a határok, tanulj nyelvet és dobbants, mindenki előtt ott van a lehetőség.

Mellesleg az általad felsorolt országokban sem az egyszerű munkások nyaralnak luxus helyeken, és Magyarországon is van aki meg tudja engedni magának. (nem csak nagypályás csaló bűnözők)

Én is itt élek, én is tudom mi a helyzet, és kicsit együtt is tudok érezni, de nem okolhatod minden problémádért az országot. Először nézz magadba hogy magadon mit tudsz javítani, hogy jobb körülmények között élj.

Amúgy a luxusszállók nagyjából három napig vonzó helyek. Ha tényleg be akarod járni az országot, akkor túl sokat nem számít a szállás, sőt egy csomó mindent nem tapasztalsz meg a helyi életből. Laktam nem egyszer ötcsillagosokban, főleg üzleti utakon, de ezerszer emlékezetesebb volt mindegyik bambuszkunyhó meg világvégi kisház, amelyikben egy helyi családdal éltem együtt.

Annyit Magyarországon is meg lehet keresni, hogy elég sokat tudjon utazni az ember, pár év munkatapasztalattal sima ügy, nekem is sikerült, pedig bölcsészdiplomáim vannak, azokkal meg állítólag csak burgert lehet sütni.

Amúgy pont az utazás az, ami közben könnyű rájönni, hogy Magyarország világviszonylatban egy rendkívül szerencsés hely, csak mindig a világ nálunk is szerencsésebb 20%-hoz hasonlítjuk magunkat.

Hidd el, a legjobb helyre születtél. Jó magyaros mentalitással feljössz a Gyakorira szuttyogni egy kicsit, hátha kapsz még egy kis sajnálatot az önsajnálat mellé, aztán kicsit duzzogsz, és az esélytelenek nyugalmával mész aludni, hogy aztán holnap elölről az egészet :D

Nehogy kitűzz magad elé célokat, nyelvet tanulj, munkalehetőség után nézz mondjuk Ausztriába, vagy egy kicsit messzebb, jó helyen vagy te itt a Gyakorin, közöttünk :D

@ 09:22

Nem akarom a kérdező alá adni a lovat, de szerintem természetes hogy a jólétünket a "velünk azonos kultúrkörbe tartozó népekhez hasonlítjuk, nem pedig fűszoknyás ungabungázókhoz, meg ázsiai rabszolgamunkásokhoz. Így nézve meg tényleg mérföldekre vagyunk az élvonaltól.