Miért van az, hogy minden egyre drágább és miért nem olcsóbb?

Kamat nélkül viszont nincs tőke. A kamat kompenzáció az azonnali fogyasztásról való lemondásért, de ami ennél is fontosabb, a kockázatvállalásért.

Az emberek megtakarítják a jövedelmük fel nem használt részét a jövőbeli fogyasztás érdekében. Ma nem veszi meg a zsömlét, de szeretné 70 évesen a megtakarítását akkor zsömlére váltani.

Ha nincsenek kamatok, nincs hozam - azaz a pénz ma is 1 zsömlét ér meg 50 év múlva is 1 zsömlét ér, akkor miért fektesse be valaki a megtakarítását?

Összeomlana az adósságpiac. A vállalatoknak azonban sokszor szüksége van a működéshez hitelre - de ha nincsenek kamatok, ugyan ki kockáztatná a pénzét kölcsönadva azt egy vállalatnak készletfinanszírozásra, beruházásra?

Van persze finanszírozás saját tőkéből, vagy a szállító által, ha hosszúak a fizetési határidők - de hitelezés nélkül fennakadások keletkeznének, ami lassítja a forgási sebességet, csökkenti a termelékenységet.

Az állam esetében sem jelentkezhetne költségvetési deficit - egy idő után elfogyna a pénz a tűzoltókra, rendőrökre, csak úgy lehetne nekik fizetgetni ahogy az adóbevételek épp beesnek.

A hitel olyan a gazdaságnak mint a kenőolaj a motornak, hiányában fennakadások, súrlódások, kopások - sorozatos csődök következnének.

Azert a modern penzrendszert vagy a hitelezesi rendszert hibaztatni az inflacio lete miatt, az elegge elfelejti azt, hogy mar az okori Romaban is letezett inflacio, sot az egyik oka volt a Romai Birodalom szetesesenek.

Akkoriban pedig csak a penzteremtes (vagyis hat az ermek aranytartalmanak megkurtitasa) volt az oka, mivel hitelezni csak abbol tudtal, ami letezett is. :)

Szoval nem erdemes atesni a lo tuloldalara, ez egy koroktol fuggetlen gazdasagi adottsag, ami normalis esetben nem is okoz gondot.

Rossz esetben (pl. amikor egy kormany elszurja a penzosztogatast, hogy megprobalja elfedni a strukturalis gondokaz), akkor viszont sokszorosan visszarug.

Nem érted, ugye? Itt nem kenyérről meg sajtról van szó, amit pár nap múlva úgyis megveszel.

Itt arról van szó, hogy ha tudod, hogy egy év múlva többet fog érni a pénzed, akkor nem most cseréled le az autót újra, hanem jövőre, vagy csak 2 év múlva.

Meg arról van szó, hogy a cégek is elhalasztják a beruházásokat. Ezek pedig országszinten igenis hatalmas problémát jelentenek.

13: Hogyha olcsóbbak lennének a dolgok, akkor fizetéscsökkentés és elbocsátások lennének, mert a cég nem tudja kitermelni a munkabért. Hogyha folyamatosan csökkennnének az árak, idővel minden ingyen lenne, ami nem reális, hogyan fogsz megvásárolni valamit, mi alapján döntöd el, hogy megengedheted magadnak? Mindent elkapkodnának, hiszen relatív ingyen lenne, ami mindenhol készlethiányt okoz.

Lásd most is remek példa a benzin árstop. Mi történt? Az árstop hatására minden környező országban nálunk tankoltak, hiszen itt volt a legolcsóbb, így átmeneti készlethiány alakult. Míg ha a kereslet-kínálat hajtja a gazdaságot, akkor a ritka, hiány termékek ára nő, így az emberek alternatív lehetőséget keresnek, hogy olcsóbban megússzák, így több üzemanyag marad, kevesebben vásárolnak magas áron.

Ugyanúgy a befektetések teljesen megszünnének, hiszen senki se tesz olyan vállalkozásba pénzt, ami nem hoz, hanem elviszi a tőkéd egy részét. Legegyszerűbb példa a PMÁP, ami jelenleg kb 12% hoz évente. Mennyi pénzt fektetnél állampapírba, ha azt mondják jövőre nem 12% kamatot kapsz, hanem a pénzed 88%-át kapod vissza?