Kisgyerekes anyukák, ti vállalnátok méltóságon aluli munkát ha nem találtok a szakmátoknak megfelelőt? Ha igen, miért és mit?

Az a baj hogy nagy az arcod de kevés van mögötte.

Én villamosmérnöki diplomával és 2 idegen nyelvvel 14 éve építőiparban dolgozom. Oké nem melós szinten de mai napig lazán arrébb megyek a bobcattal segítek a teherautoba pakolni ha úgy alakul.

Ha valaki meglát. Hát meglát.

A szakmadra visszatérve van nekem is grafikus ismerősöm neki be se kell járnia otthonról melózik jó pénzért.

Valami nem olyan tökéletes nálad mint írod.

"méltóságon aluli munkát ...

Szerinte menjek Lidl pénztárosnak vagy árufeltöltőnek...

Ez nagyon megalázó mondjuk,...

kicsit szégyelleném magam ha a pénztárnál meglátna egy ismerősöm..."

Nos, tedd fel magadnak a kérdést: Ha egyedül maradnék a gyerekekkel és nem tudnék enni adni nekik, elmennék "méltóságomon aluli" munkát végezni?

Remélem, hogy a válasz "igen".

Minden tiszteletem a kereskedelemben dolgozóknak,"

Khmm... nem hiszem, hogy nagyon tisztelnéd a kereskedelemben dolgozókat, ha ennyire lenézed őket. Amúgy nincs méltóságon aluli munka - csak munka van.

Otthon kitakarítod a lakást? A gyerekeket kiskorukban pelenkázod? Az nem méltóságodon aluli, amikor kicseréled a pelenkát?

"mit szólnak, ha...meglátnak..."- ezt nem te írtad, csak azért az idézőjel, mert sokan ezt mondják. Szerintem a Te életedről van szó, nem mások elvárásainak kell megfelelned.

Igen elmennék, mint ahogy el is mentem: középfokú nyelvvizsgával, idegenforgalmi ügyintéző, valutapénztáros végzettséggel TAKARÍTÓ vállalkozó lettem, mert abból lehetett megélni, azt tudtam összeegyeztetni a gyerekneveléssel és abból tudtam eltartani a gyereket.

Diplomával nem lehet fizetni a közértben, csak pénzzel.

Ennyi.

A kereskedelemben soha nincs 8-4-ig munka. Ráadásul a jobban fizető Lidl-be, Aldiba téged nem vennének fel végzettség, tapasztalat nélkül, nagyon magasak a követelményeik.

De a kérdésre válaszolva igen, mikor külföldre költöztünk a férjem munkája miatt, akkor elmentem bébiszitternek, diplomával, 2 felsőfokú nyelvtudással, de csöppet sem szégyeltem, mert láttam, hogy haladunk előre az életben. Vettünk házat és jövőre megyek vissza az egyetemre, hogy helyi végzettséget szerezzek. De fiatalon dolgoztam már eladóként és felszolgálóként is külföldön, mikor úgy hozta az élet.

Én kétműszakban dolgozom (vagy 7kor vagy 10kor kezdek), vagy vinni vagy hozni tudom a gyereket. A másikat a férjem oldja meg. Olyan munkahely ugyanis nagyon kevés van, ahol anya tudja mindkettőt, egyszerűen nem jön ki a matek. 8-16:30 vagy 9-17:30ig utazással együtt már az elhozatal nem fér bele (egy órányira van a munkahelyem).

Szóval egyrészt a férjed hol száll bele a gyerek körüli teendőkbe?

Másrészt grafikusként lehetnél szabadúszó. És szerintem azért inkább az a jellemző, hogy kötetlen a munkaidejük. Vagy arról van szó, hogy nem igazán halmoznak el állásajánlatokkal?

Kicsit sokat gondolsz magadról. A grafikus pont az a szakma, amiben ha jó vagy, degeszre keresed magad akár alkalmazottként, de még inkább saját vállalkozóként. Tök mindegy, hogy van-e diplomád és 28 nyelven beszélsz-e.

Az, hogy te max a közép mezőnyben vagy kitűnik a kérdésedből és a stílusodból. Nem vagy kiemelkedő tehetség, mert akkor nem lenne ilyen gondod.

Nem tudom mikor vagy egyáltalán dolgoztál-e már a szakmában, de a grafikusok nem 9-17-ig dolgoznak. Csak az olyan helyeken, ahol betanított bio robot az ember. Ahol kell a kreativitás, az ihlet az önálló gondolkodás, ott pont nem érdekes, hogy mettől meddig vagy bent, ha bent vagy egyáltalán.

Kis és közepes cégeknél nem tartanak külön grafikust, hanem általában szolgáltatásként veszik ezt igénybe vagy egy olyan munkatárs csinálja, aki 100 másik feladat mellett ehhez is ért. Nagyon kevés hely van, ahova csak grafikust keresnek, és valóban csak az a feladatod, ezek jellemzően olyan cégek, ahol megrendelésre dolgoznak más cégeknek. Manapság a kis és közepes cégek teljes arculatot vesznek weblap design-nal, logóval, aláírás mintával, betűtípusokkal, grafikus elemekkel együtt. Mondjuk weblap tervező cégeknél is kereshetsz munkát.

Ezt mint Hr-es mondom.

Egyébként meg milyen kapcsolat az, ahol a férj kötelezi a feleségét, hogy menjen dolgozni, keressen pénzt, adja bölcsődébe a gyereket. Természetesen ha anyagilag szükség van rá, akkor meg nem értem, miért nem magától értetődő hogy dolgozni kell, miért kell hogy ezt bárki is mondja neked?

Amúgy a legtöbb családban úgy oldják meg, hogy az egyik szülő viszi, a másik hozza a gyereket. Illetve 4-6 órás részmunkaidős állások is vannak.

Még a mamám mondta nekem gyerekkoromban: A munka nem szégyen

Hasonlo gondolkodasmodban voltan mint te, nem akartam lenyirni a fuvet a haz elott, mivan ha meglatnak a gazdagabb ismerosok hogy ezt csinalom.. hat meg is lattak, es megdicsertek hogy milyen rendben tartom a hazat.