A Tescóban milyen a munka egy megváltozott munkaképességűnek, milyen a vezetői hozzáállás ezekhez a dolgozókhoz?

Változó. Nekem volt szárazárun egy fél tucat hallássérült kollégám. Volt köztük olyan, aki nagyon korrektül odatette magát és dolgozott rendesen. Velük mindig minden vezető rendes volt, sőt, sokkal kevésbé voltak baxtatva, mint az "átlagos" dolgozó.

Viszont volt aki gusztustalan módon visszaélt azzal, hogy fogyatékos. Pl. ha nem tetszett neki egy árucsoport amit aznapra kapott (mert macerás, mint pl. a fűszerek vagy nehéz) akkor egyszerűen elkezdett mást tölteni vagy valami tök mást csinálni és mikor rászóltak adta a hülyét, hogy "nem hallom, nem értem". Bezzeg amikor 2 sorral odébb valaki odaszólt egy csípőset azt mindig meghallották... Na ők nem voltak kedvencek, de igazán keményen őket sem cseszegette senki, mert sok támogatás járt a megváltozott munkaképességű kollégák után és egy hallássérült pl. pont úgy tud polcot pakolni, mint egy nem sérült ember, ellentétben pl. olyannal, akinek fizikai problémája van.

Nekem apám paranoid skizofrén, 20 éve kezelik és elég jól van, de nem teljesen tünetmentes...

Nem konkrétan Tescoban, de hasonló supermarkettben már dolgozott, sőt közmunkás is volt, de sajnos kinézik a munkatársai.

Van aki fél tőle, van aki simán lenézi a betegsége miatt és kötözködik vele...

Én is tapasztaltam már.

Ééés igeeeen!

Bizony mondom néktek, hogy az állapotával visszaélő fogyatékos a legundorítóbb dolog a Földön: annyit se ér, mint a leprás rabszolga taknya-nyála!

(Újabb lepontoznivaló, ámde a színtiszta igazságot tartalmazó poszt - akit illet, a lepontozás közben szívjanak koronát :D)