Szülés tanulmányi szerződés időtartama alatt?

Szia!

Nos jogszabály szerint tanulmányi szerződéssel a munkáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a tanulmányok ideje alatt a szerződésben meghatározott támogatást nyújtja, a munkavállaló pedig arra, hogy a meghatározott tanulmányokat folytatja, végzettséget megszerzi és a támogatással arányos időn keresztül –legfeljebb azonban 5 éven át- munkaviszonyát felmondással nem szűnteti meg. A munkaviszonyban töltött idő számításánál eltérő megállapodás hiányában az Mt 115 §(2) bek az irányadó, mint a szabadság számításánál, tehát munkában töltött időnek minősül többek között a szülési szabadság (168 nap), a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja.

Vagyis a tanulmányi szerződés alatt egyetlen kötelezettsége a tanulmányok folytatása és a végzettség megszerzése. (így nincs jelentősége, hogy dolgozik-e). Ezt azért bővebben szabályozzák a szerződésben, egy bizonyos idejű eltérést biztosítanak, vég határidőt számítanak, hiszen lehet kihagyás betegség, családi problémák, munkahelyi gondok miatt. Amikor megszerzi a végzettségét az illető akkor ledolgozni az előírt időt, melyből 1 évet el lehet szüléssel lébucolni, feltéve ha a szerződésben nincs erre vonatkozó kikötés. Ki szokták kötni ilyen esetre, hogy azok a hosszabb idők amikor munkavégzés nem történik, meghosszabbítják a ledolgozandó idő tartalmát.

Szia!

Lényegében a tanulmányi szerződés szempontjából amíg az tart, tehát tanul, egyetlen kötelezettsége van a tanulmányi szerződése szerint, mégpedig az, hogy a tanulmányi kötelezettségét teljesítse. úgymond ebből a szempontból mindegy hogy dolgozik vagy otthon van, az hogy szülni megy a munkáltatót csak úgy érinti mintha olyan munkavállaló menne el akinek nincs tanulmányi szerződése. Amikor befejezte a képzést munkába áll, az újonnan megszerzett képzettsége szerint és elmegy szülni ahogy írtam a szülési szabadság 168 nap és a GYED első 6 hónapja munkában töltött időnek minősül, tehát a ledolgozandó időbe beszámít, feltéve ha másképp nem állapodtak meg. Nálunk ki szokták kötni, hogy az ilyen hosszabb távollét időtartalmával meghosszabbodik a ledolgozandó idő. Tehát ha nincs ilyen megállapodás akkor 1 év a munkáltató részéről elvész, vagyis a ledolgozandó időbe beszámít de effektíve munkát nem végez, ami nem jó, hiszen a cég azért fizette a képzést, mert szüksége van ilyen képzettségű emberre valami miatt. Tehát az én álláspontom szerint az érzékenyebben érinti a céget ha fizet egy x ideig utána pedig még várnia kell y időt hogy az előnyét kamatoztassa, mintha a képzettség megszerzése előtt megy el szülni valaki. Mind a két esetben helyettesíteni kell ugyan. pl: dolgozom valahol valamilyen munkakörben, a cégnél másik munkakörben dolgozó 5 év múlva megy nyugdíjba engem beiskoláznak a helyére, ez idő alatt kapom a munkámért a bérem plusz költenek rám: a képzés költsége, utazás, jegyzet, szabad idő, elvégzem az iskolát a másik elmegy nyugdíjba én pedig lelépek szülni. Szerintem nem szorul magyarázatra, hogy mikor fájna kevésbé a cégnek, ha az 5 év alatt vagy a képzettség megszerzése után mennék szülni.