Mennyire releváns ez a tapasztalat? Mit mondjak, ha rákérdeznek, hogy miért hagyom ott?

A szüleimnek van egy mezőgazdasági cége, ahol középiskolás korom óta én viszem az adminisztrációt édesanyámmal.(Tanulás mellett) Az én részem a számlák iktatása, adásvételi szerződések elkészítése (úgy, hogy konzultálok a jogászunkkal), adatrögzítés, e-mailes kapcsolattartás, munkások keresése nyári munkára, pályázatírás és hasonlók.)

Szeretnék máshol dolgozni, mert nem jövök ki túl jól a testvéremmel, s ő ebben látja a jövőjét. Tehát vagy elviselem őt, vagy dobbantok. A szüleink már nyugdíjasok, nem fogják sokáig bírni. Viszont nem volt még másik munkahelyem, csak erre tudok hivatkozni. Ha valaki rákeres a cégre, egyből megtalálja a szüleim nevét, tehát nem kell hozzá sok ész, hogy rájöjjön: családtag vagyok. Ez így ciki, vagy jobb, mint a semmi? Max, ha rákérdeznek, akkor elmondom, hogy nem akarok adminisztrátori munkakörben megöregedni? Mert tulajdonképpen ez várna rám, hiába lennék cégvezető, ugyanazt csinálnám, mint most, "titkárnőként", csak kiegészülne 1-2 tárgyalással is. 26N