Miért úgy "találták ki" az állásinterjúk stílusát, hogy azok egy elmepárbajra, illetve színjátékra hasonlítsanak?

Mert az alapkoncepció abból indul ki, hogy a munkavállaló bármikor lehazudja a csillagokat is az égről, csak kapja meg az állást. Neki ugyanis veszteni valója nincs, vagy kibukik, hogy hazudott és nem kapja meg az állást / később elküldik, vagy ha mákja van betanul vagy ki sem bukik, hogy hazudott. Ez részben igaz is, ezért próbálnak "mélyebb" információt kinyerni egy állásinterjú alatt.

A gond viszont sajnos ott van, hogy a magyar HR-esek ~95%-a nem elég képzett és csak arra futja, hogy a tucat "miért önt alkalmazzuk" és ehhez hasonló semmitmondó kérdésekkel bombázza a jelentkezőket, de valós, felhasználható konklúziót nem tud levonni belőle.

Így van, hazudni kell. Tőlem is kérdezték, hogy milyen az Excelem, mondtam, hogy excellent!!! Felvettek, nem tesztelték. És ott csak néztem, hogy miket kell csinálni, de aztán megtanultam. Egy diplomás, nyelveket beszélő ember, ne ám, hogy ne tudja ezeket megtanulni! Eleve az Excel is végtelen, ami az adott pozícióhoz kell, az ember megtanulja, és kész.

Egyébként egyetértek a kérdéseddel. Őszintén szólva alig-alig voltam olyan interjún, ahol szakmai kérdéseket tettek fel. Ő inkább a személyiségedet, a motivációdat teszteli. Hogyan? Fél óra alatt?

Az ilyen, s hasonló kérdésekkel, amit te is írtál.

-Miért akar itt dolgozni?

-Hát, mert munkanélküli vagyok, és itt éppen hirdettek a végzettségemnek megfelelő munkát.

Hát, ez nem elég motiváció?! Nem, nekik nem, elő kell adni, hogy ez a legjobb cég az országban, és csakis itt vagyok hajlandó dolgozni. Volt olyan, hogy megkérdezték, hogy pályáztam-e a konkurenciához. Hát, persze, hogy de. És akkor erre mit lehet mondani? Valójában ők is tudják, hogy pénz beszél, kutya ugat.

A másik kedvencem:

-Miért hagyta ott az előző munkahelyét?

Ezt miért kell megkérdezni? Mutasson egy olyan embert, aki az első munkahelyéről ment nyugdíjba. Erre sincs igazán jó válasz:

nem jöttem ki jól a főnökömmel, undokok voltak a kollégák, rossz volt a fizetés, monoton a munka, vagy kirúgtak, mert leépítés volt. Melyik a jó válasz? Tudom, egyik sem, valami frappánsat kell mondani, pl. úgy éreztem, hogy ott már nem tudok szakmailag tovább fejlődni. Aha, akkor erre van a passzív álláskeresés. Éhen nem akar senki halni.

Igen, dühítő, és szerintem az összes hr-es egy naplopó.

Ahogy leírod az egész kérdést, úgy tűnik mintha soha senkit nem vennének fel semmilyen állásra a világon.

De lehet csak az a helyzet, hogy te alulmaradsz az ilyen fajta interjúkon, míg mások nem.

Sajnos ez abból fakad, hogy elvileg kevés a munkahely, legalábbis sok olyan területen (országon belül és szakmailag is) ahol sok a munkanélküli.

Az egészet érdekes egy albérletkereséssel összevetni: ahogy munka esetén ők fizetnek neked az munkádért, egy kiadó lakásnál te fizetsz nekik a lakásért. Gondolj bele hogy ilyen kérdésekkel bombáznád, ráadásul ilyen stílusban a lakástulajdonosokat: miért épp nekem alarja kiadni? mennyi a fizetési igénye? de miért annyi? ... Elég abszurd lenne. Az ember megnéz pár lakást, amelyik szimpatikus kiveszi, pacsi, szerződés. Senki se alázkodik meg éy senki se kényszerít senkit hazudozásra. Te is tulajdonos vagy, a munkaerődet bocsátod bérbe.

Amúgy én is voltam hasonló szituban, excelből egyszer csúfosan leégtem, mert tesztelték. De valamiért engem választottak. Én meg nem vállaltam. Még egy hónap kereséssel végül lett egy melóm ami sz.r, semmi köze a közgázhoz és jól fizet. Láss csodát, most, alig 1 évvel később, nálam kilincselnek az állásajánlatokkal, pedig csak frissítettem magam a professionön. Ezt biztatásként írom! :)

Igen, én aminap voltam egy interjún mert váltani szerettem volna, és hirdettek az egyik cégnél egy olyan pozíciót, ami megtetszett, gondoltam elmegyek interjúra, úgyis van jelenleg munkám, veszíteni nem veszíthetek, csak nyerhetek ha felvesznek az új helyre. Hát persze, jól beégtem én is az interjún, köszönhetően az őszinteségemnek.

HR-es a következő kérdéseket tette fel és én buta módon teljesen őszintén válaszoltam rájuk, így utólag már látom, hogy hazudnom kellett volna mint a vízfolyás...

- Miért szeretné elhagyni a mostani munkahelyét?

Erre elmondtam, hogy nagyon sokat túlórázom, igazából majdnem 3 ember munkáját csinálom és szeretnék egy olyan állást, ahol tlejes mértékben ki tudom szolgálni az ügyfeleimet és a figyelmemet teljes körűen összpontosítani tudnám, ha csak a egy ember munkáját végezném. Ezen kívül elmondtam, hogy úgy érzem megrekedtem egy szinten, szeretnék új tapasztalatokat szerezni, tetszik a cég, azért pályáztam ide, tetszik a munkakörnyezet és tetszik az a lehetőség, hogy ki tudok utazni külföldre, mert ez a jelenlegi cégemnél nem lehetséges.

- Második kérdés: Tudja e a jelenlegi főnököm, hogy most éppen egy másik cégnél ülök állásinterjún?

Most komolyan....kellett volna neki mondanom? ki az a hülye aki elmondja a jelenlegi főnökének, hogy bocsi, de amúgy eljárkálok állásinterjúra. De megmondtam őszintén, hogy nem, nem tudja, mivel semmi sem biztos, hiszen ehhez két fél szimpátiája kell, hogy felvegyenek egyáltalán: nekem is szimpatikusnak kell lennie a jövőbeni cégemnek és én is szimpatikus kell legyek nekik.

- Nem lenne e túl monoton ez a munka amit végeznem kell? bírom e a monotonitást?

Elmondtam őszintén, hogy ha nem egész nap egy dolgot kell csinálnom, akkor bírom a monotonitást, de én fejlődni szeretnék, ami azt jelenti, hogy szeretem a kihívásokkal és a változatossággal teli feladatokat.

- Válaszoljak angolul a következő kérdésre: What kind of pages do you like on facebook?

Néztem egyet,....mondom ez komoly, hogy ezt kérdezik tőlem angolul egy állásinterjún h mit lájkolok facebookon??? Hát elmondtam h éttermeket, mert szeretek enni, ezenkívül különböző gazdasági hírekkel foglalkozó portálokat.

Láttam, hogy nem tetszettek nekik a válaszaim, mintha azt sugallták volna minden egyes válaszom után, hogy hát, ennek valami baja van. De mit kellett volna mondanom ezekre? igen igen bírom a monotonitást és egész nap egy fajta dolgot szeretnék csinálni, mert ez tök jó, hogy nem kell új dolgot megtanulni. És igen, csakis közgazdasági dolgokat lájkolok facebookon, hogy ezzel is bővítsem a tudásom, illetve beljákoltam a cég oldalát is h minél több infót tudjak meg róla ja és még megnéztem a vezetők facebook oldalát is... Vagy persze, elmondtam a főnökömnek, hogy állást keresek és együtt keressük az állást, mert szerinte is ez támogatja a személyes fejlődésemet és ha én úgy gondolom, akkor biztosan jó döntést fogok hozni azzal, hogy elhagyom a jelenlegi cégemet, mert más cégnél több hozzám illő feladat lesz és szakmailag is jobban fogok fejlődni.

Voltam már pár interjún, de ez...lekörözte az összeset.... nem is értem ezzel mire akartak tesztelni. Hiszen megírtam a számviteli tesztet, majdnem max. pont lett, behívtak interjúra....most innentől kezdve a szakmai tudásom felől biztosítottam őket, nem hinném h emberileg annyira rossz lennék h ki kellett engem szórni, mert szerintem velem lehet együtt dolgozni, kijövök a kollégáimmal, segítőkész vagyok. nem voltak összetűzéseim egyik munkahelyemen sem, vagy ha voltak is, emberi módon tudtuk megbeszélni azt. Szóval, nem tudom mire jó ez az egész...de gáz, annyit tudok...

Nem mai kérdés ugyan, én mostanában keresek állást intenzíven.

Egy héten behívnak 2-3 interjúra (a megpályázott állások 95%-ára), így az utóbbi 1,5 hónapban csakis az általad leírtakhoz hasonló bugyuta kérdéseket hallgatok és igyekszem rájuk minél nagyobbat hazudni. Míg őszinte voltam már ott helyben arcokat vágtak az őszinte válaszaimra, viszont mióta füllentek ezt nem tapasztalom. Azt viszont nem értem, hogy miért jó nekik az, ha valaki a kedvükre tesz és azt próbálja mondani, amit hallani szeretnének.

Például ma voltam egy interjún. A kérdés: "Ha kapna egy határidős munkát ami mondjuk 20 percet vesz igénybe, de sürgősen el kellene mennie magánügyben, akkor mit tenne?"

Erre mondtam, hogy attól függ hova kellene sürgősen elmennem és az mennyi időt venne igénybe, összefér-e a leadási határidővel. Természetesen a munka az első, így ha halasztható a sürgős dolog, akkor próbálnám elhalasztani, vagy lemondani, ha nem akkor otthonról befejezném vagy ha nincs homeoffice lehetőség akkor visszajönnék megcsinálni.

Húzták a szájukat rendesen, de ki gondolta volna, hogy már a szorgalmasság és a munka előtérbe helyetése is próbléma. Elárulták, a helyes válasz: Rákérdezek a főnöknél, hogy elhalasztható a határidő és ha igen akkor máskor megcsinálom.

Tehát ezek szerint mindenre van egy jó válasz és ha valaki épp nem találja el, akkor kiesett.