Hegesztő nehéz szakma?

Mindenhol keresett, mert nehéz "italmentes nem züllött életet élő" munkavállalót találni.

Az megy hegesztőnek, akit már általánosban is úgy rugdossák.

"Az megy hegesztőnek, akit már általánosban is úgy rugdossák."

Én hegesztő vagyok, nem rugdostak sehol, van érettségim, nem volt pénzem továbbtanulni és nem vagyok akkora májer, hogy meló mellett ne a kettesért kellett volna harcolnom a nekem tetsző szakon.

Hegeszteni nehéz, és igényel háttértudást rendesen. Más kérdés, hogy rengetegen elvéreznek az alapokon, őket nyilván nem keresik sehol. Ügyességre is szükség van, kitartásra is, gyakorlatra is. Nem annyi, hogy odamegy, szikrázgat kicsit oszt kész. Ha egy kicsit értesz angolul, nézz körül youtube-on, hogy egyszerű-e. Esetleg próbáld ki valahol, hátha sikerül, háhá! :)

Az, hogy emberek minek gondolják és az, hogy a munkáltató mit követel meg, két olyan dolog, aminek a jelek szerint tényleg nem sok köze van egymáshoz. Emiatt is keresett, de főleg az lehet a keresettsége mögött, hogy elkerülhetetlen a türelmes, nyugodt és pontos munkavégzés, elkerülhetetlen legalább a gyakoribb fémek beható ismerete (szükséges elő- és utóhőkezelés meghatározása, egyáltalán ha ismeretlen fém akkor szikraképből is tudjon közelebbit mondani), csomó tapasztalat is elengedhetetlen itt is, hogy jó szakember legyen valaki, és marhára nem árt, ha rákockul a lakatos szakmára is becsülettel, mert kellhet.

Itt most ne azokra a hegesztőkre gondolj, akik letesznek egy minősítést és azon az anyagon azzal az eljárással abban a pozícióban helyettesítik a robotot! Rendes műhelymunka, viszonylag kis szériákkal, vagy a nagy öregek, akik bármit megjavítanak, és megmondják, ha lehetetlen, vagy ha sokkal rosszabb lesz mint kéne, ha fejre állunk is. Az a szakma. A te szakmád se végezhető beb_szva gondolom.