Ha sem a gyári, sem a bolti munkát nem bírtam akkor mit kellene kipróbálnom?

Pedig valahol kompromisszumot kell kötnöd, ha nem vagy hajlandó tanulni. A takarítás és a konyhai kisegítő munka pedig az eddigieknél sokkal nagyobb szívás lesz (persze nyilván munkahely függő, de általánosságban véve nem egy leányálom).

Én a tanulást javaslom, ahelyett, hogy zsigerből elutasítod és kifogásokat gyártasz, hogy miért nem tudsz tanulni keress inkább megoldást és próbálj kapacitást felszabadítani rá. Mert csak azért is, mert ilyen munkakörökben hosszútávon nem tudsz tervezni, de, ha már ideje benne vagy akkor te is láthatod. Mindig csak csapongani fogsz egyik munkahelyről a másikba. Az fizetések pedig hosszútávon csökkenni fognak a betanított munkakörökben, mert egyre könnyebben lehet gépekkel pótolni a kétkezi munkaerőt.

Nem menekülnöd kellene, hanem szembenézni a kihívásokkal, feladatokkal.

A műszak monotonitását, ha engedi a cég, lehet enyhíteni pl. zenehallgatással, esetleg megpróbálhatod magad átkérni anyagmozgatónak.

A lámpalázat lehet enyhíteni, vagy legalábbis enyhíteni.

Szinte minden munkahelyen vannak primitívek, ha nem a munkatársak, akkor a főnök, és minden munkahelynek van valamilyen hátránya (monotonitás, egyészségügyi kockázatok, stb.).

Nem azt akarom mondani, hogy légy egész életedben szalagmunkás, de a gyakori munkahelyváltás nem jó. Képezni pedig szinte ingyen is tudod magad, egyes szakmákat autodidakta módon, netről és könyvekből is elég jól el lehet sajátítani, vagy ha ezt nem is, akkor legalább a nyelvtanulást lenne érdemes megpróbálni.